Ez a nap is korán keléssel kezdődött, ellenben a városba érkezés óta most aludtam először nyugodtan – kár, hogy csak négy órát. Azért jó érzés volt, hogy rendben vannak a repülőjegyeink és a tájfun is jó eséllyel továbbáll még ma.
A korán kelés oka a földalatti folyóhoz tervezett túránk volt, amely ma végre elindult – és végre el is tudtunk indulni mi is. Fél ötkor kivertük valahogy a fiúkat az ágyból és leültünk reggelizni.
Fél hétre már ott is volt értünk a – Barni örömére optikailag rendesen tuningolt – kisbusz, már két utassal és kb. 16 fokra hűtött légkondival.
