Szerintem az a legegyszerűbb, ha időrendben végigmegyek a napon. Amúgy is már csak 5 perc van belőle…
8:15 – Barnabás ébreszt. Ez meglepő volt, mert az elmúlt egy hétben minden nap óramű pontossággal 7:15-kor kelt. Jól jött az a +1 óra alvás. 🙂
9:00 – Leértünk a recepcióra a szállodában. Kijelentekztem, kifizettem a szobaszámlát, elkértem az átmeneti tartózkodási igazolást (le kell adni majd a rendőrségnek), Barni pedig azt mondta, hogy viszlát és kösz a halakat.
9:30 – Megreggeliztünk a Paris Baguette-ben.
10:05 – Beléptünk a lakásunkba. Gyorsan ledobáltuk a cuccainkat és mentünk is tovább bevásárlókörútra. A mai célok: babaágy, ágynemű+huzat, etetőszék, kaja legalább holnap délig, törölközők, tisztítószerek.
10:20 – Megérkeztünk a Jysk-be (bútorbolt) és a B&Q-ba (barkács + bútor).
10:50 – Távozunk a fenti boltokból. Már van némi rálátásunk az árakra, vettünk tisztítószereket, de bútort még nem. Barni nyűgös és fáradt.
11:00 – Megérkezünk a Carrefour-ba (hipermarket). Elvileg itt lett volna egy bútorbolt is fölötte a második emeleten, de 15 perc alatt kétszeri útbaigazításra se tudtunk feljutni az épület második emeletére… Szóval maradt a Carrefour.
12:15 – Távozunk a Carrefour-ból 700Y-nel szegényebben, egy rakás kajával és egyébbel, de még mindig bútorok nélkül. Andi bejutott a hetedik menyországba a gyümölcs/zöldség/halaspult láttán. Irány haza.
12:30 – Hazaértünk. Barni kapott egy rántottát két tojásból, mind benyomta. Barni lefeküdt aludni.
13:00 Én ebéd helyett elmentem a közeli Lotus supermarketbe (=Tesco). Andi ebéd helyett takarít.
14:20 Enyhe vásárlási sokkban bóklászom a polcok között, amikor Andi hív, hogy Barni felébredt. Gyorsan bedobálom még amit találok, és indulok haza. Sok apróság már megvan (kéztörlő, alufólia, vágódeszke, stb.), de bútor még mindig nincs. Az etetőszéket 350Y-ért nem veszem meg, a babaágy 600Y de nem túl jó.
14:40 Hazaértem. Fél percre szusszanok, tájékozódok az árakról, összepakoljuk Barnit, nagyon nem akar felöltözni.
14:45 Elkaptunk egy taxit a ház előtt. Irány az IKEA, viszonylag messze van.
15:00 Félúton vagyunk. Barnabás kihányta a tojás egy részét.
15:02 Barnabás kihányta a tojás nagyobbik részét. Megkérjük a taxist, hogy induljunk vissza a lakáshoz, közben – mivel rongyunk nincs- a saját ruháinkkal törölgetjük a hányást és a kocsit.
15:05 Barnabás hányt ismét a kocsiban
15:10 Hazaértünk. Barnabást leraktuk aludni (azért jó szülők módjára előbb átöltöztettük). A terv: Andi itthon marad Barnival, én elmegyek az IKEA-ba. Barni elaludt
15:30 Elindulok az IKEA-ba.
15:45 Megtaláltam a metrómegállót, felszállok.
16:00 Andi hív, hogy Barni felébredt.
16:05 Andi hív, hogy Barni megint hányt.
16:30 Andi megint hívott, hogy Barni hányt. Innen ezt nem írom többször, lényeg hogy végighányta a délutánt, bár a 6. alkalom után gyakorlatilag már nem jött semmi, csak öklendezett szegényke. Közben megérkeztem az IKEA-ba, a terv, hogy villámgyorsan összevásárlok mindent amit kell és szaladok haza.
17:30 Végeztem az IKEA-ban, a pénztárnál állok. 2300Y-nel szegényebben, de van babaágy, pelenkázóasztal, egy rakás kütyü, egy komplett készlet ágynemű két garnitúra huzattal és egyebek. Persze még mindig egy csomó cucc kimaradt.
18:00 Eddig vártam, hogy kiadják a raktárból a babaágyat (ez nem az önkiszolgálóban van). Közben megeszek két hotdogot. Otthon jobb.Barni továbbra is hány (illetve úgy csinál, minhta), de közben jókedvű. Csak negyed órát aludt.
18:05 Beállok a taxira várakozók sorába az IKEA előtt. 10-en vannak előttem.
18:30 Alig van taxi. Még heten vannak előttem.
18:35 Hatan vannak előttem, meguntam. Felbérelek egy mikrobuszos taxist 100Y-ért (a sima taxi kb. 50Y, de igazából szarom le, otthon akarok lenni Barnival + Andival)
19:10 Hazaértem és felcipeltem a cuccokat. Barni nagyon kedvetlen és bágyadt és még mindig öklendezik.
19:15 Kikerestem a legközelebbi gyerekkórházat, amivel van szerződése a biztosítónknak. Itt van 3 sarokra (=2 km :)). Felhívom őket, már csak ügyelet van, de oda mehetünk. Barnit felcuccoljuk a vállunkra (most könnyű, mert bágyadt), indulás. Taxiba be, kórháznál ki.
19:25 A kórházban rengeteg síró és nem síró baba és ideges szülők. De tényleg rengeteg. Bevetjük a “külföldiek vagyunk bónuszt”, soron kívül intéznek. Ez az alábbiak szerint megy:
- Kerítenek egy angolul beszélő orvost (és jól beszél tényleg) – ő segít intézni mindent.
- Regisztráljuk Barnabást, kap egy kis mágneskártyát amin rögzítik a teljes kórlapját és a kórházban elköltött összegeket is. Ez 14Y volt.
- Bemegyünk a vizsgálóba (csúnyán néznek ránk, mert kb. 20-an várnak előttünk). Barnit meghallgatják, megvizsgálják, közben ettől felélénkült és picit jobb kedvű, de még a kórház előterében is öklendezett.
- Diagnózis: szíve, gyomra, bélrendszer rendben. Javaslat: 6 órán át ne adjunk se enni se inni, utána pedig először hasnyugtató gyógyszer (ezt 3 napig kell), kis kaja és utána inni. Közben megírják a kórlapot
- Visszamegyek a pénztárhoz, a számítógépen már ideért a kifizetendő összeg. Megpróbálom a biztosításra iratni, de valamiért nem megy (csodálkozott az orvos is). Igazából teljesen mindegy, ez 13Y volt.
- Átmegyek a patikába egy ablakkal arrébb, leadom a mágneskártyát, kiadják a gyógyszert. Vissza a dokihoz, elmondja hogy használjuk, illetve hogy ha nyűgösebb lenne, folytatódna a hányás éjjel is, akkor menjünk vissza. Felkapjuk Barnit, átvágunk az ajtó előtt feltörlódott többi szülőn és gyereken, és megyünk haza.
- Taxiba be, haza. Kis öklendezés.
20:10 Hazaértünk. Barni teljesen felélénkült, kicsit pihenünk a kanapén, de nem nagyon vevő rá. Andi elkezdi átrendezni a szobákat én meg összeszerelem Barni ágyát. Barni segít.
20:50 Kész az ágy. Megyünk fürdeni. Hányásnak, öklendezésnek szerencsére nyoma sincs.
21:20 Mindenki lefürdött, Barni bekerült az ágyba. Egyelőre minden rendben.
21:30 Mivel ma kimaradt az étkezés, mint olyan, Andinak csinálok egy rántottát (legalább kiderül, a tojás volt-e romlott :)) csak viccelek, valószínüleg az volt a baj, hogy Barni 2 hete már csak rizst + levest eszik, és egyszerűen nagyon megterhelte a gyomrát a nem kevés rántotta ezek után. Ezen kívül az első hányás után folyamatosan vízzel kínáltuk, nehogy kiszáradjon és valószínüleg emiatt nem tudott megynugodni a pocakja – szóval a diagnózis és a gyógymód jónak tűnik). Én eszek egy kis reszelt almát meg maradék péksütit, afféle diétaként (amúgy már tök jól vagyok).
21:45 Andival nekivágunk a többi cucc elrendezésének, összerakásának, mosásoknak, pakolásnak
23:45 Tovább nem bírjuk, befejezzük és még blogot írunk, hogy ne aggódjatok. Barnit mióta leraktuk nyugodtan alszik, szóval valószínüleg minden rendben van, és reméljük holnap is így marad. Most pár napig diétázik (rizs + pár otthonról megszokott és jól átfőtt zöldség). Elvégre is – bár még nem volt időnk élvezni – de mégis itt vagyunk a lakásunkban, innentől sokkal kényelmesebb lesz minden. Azt nem mondtam, hogy könnyű,mert még mindig egy zsáknyi elintéznivalónk van. Holnap lesz még egy bevásárlókör, de a vasárnap a terv szerint teljesen a pihenésé.
Ja, az atomerőmű-témáról: Folyamatosan ez a hír, meg hogy hány helyen gyűjtenek a japánoknak segélyt, és persze némi pánikhangulat is van, pl. az egész városban hiánycikk a jódozott só, mert elkezdték az emberek felvásárolni. Az már más kérdés, hogy a sóból 3kg-ot kéne megenni egy 60kg-os embernek, hogy a védelemhez szükséges jódmennyiséget megkapja, viszont 150g só ugyanekkora testtömegre már halálos adag…
Mindenesetre bár Japánban nagy a gond, még ha az egész létesítmény felrobban, itt akkor sem kell semmilyen veszélytől tartani. A távolságokat ne felejtsétek el: Budapest – Csernobil 900km, Shanghai – Fukushima 1900km. Azon kívül bár még hivatalosan nem jelentkeztünk be a konzulátuson idő hiányában, de Andit ma megkeresték egy ismerősön keresztül és leadtuk a telefonszámunkat – értesítenek azonnal, ha mégis úgy alakulna, hogy gond van, és akkor persze már ülünk is az első repülőre…
Ja, ha már elérhetőség, a címünk:
Room 1101, Block 12
Mei Hua Road 50
Pudong New District
Shanghai 200120
China
Na jó késő lett, szóval megyek is… holnap remélem nyugisabb nap lesz és időben tudunk jelentkezni!