Posts Tagged ‘lehűlés’

Vége a nyárnak

Panda Posted in Hétköznapok,Tags: , , , ,
2

A következőkben a shanghai-i időjárásról adunk jelentést, hogy ne csak ti sírjatok otthon, hogy milyen rossz az idő! 🙂

Múlt héten a tájfun elvonultával visszatért a nyár Shanghaiba Na nem mintha nagyon elment volna, 20 foknál hidegebb még nem volt este sem, de  a tájfun után visszajött a nappali 30+ és esti 25. Előkerültek a rövid sortok és az ujjatlan felsők a szekrényből, némely napokon pedig rendesen izzadtunk, este sem kellett kardigán vagy hosszúnadrág. Szóval kellemes volt nagyon, kezdtem is örülni, hogy na majd akkor felveszem ezt vagy azt a ruhát. Aztán be kellett látnom a hét elején, hogy a tervezett rucik meg kell hogy várják a következő nyarat. Míg Petiéknek a teambuildingen gyönyörü idő jutott a Shanghai melletti szigeteken, azalatt mi se panaszkodtunk a napsütésre. Hétfőn aztán jött a lehülés.

Őrült nagy szél volt, úgyhogy gyorsan elő is kerestem a kendőket, sálakat, sapkákat a gyerekeknek. Ricsinek a nagy szélben még a könnye is kicsordult. Trükkös dolog ám ez a párartalom mert a meleget melegebbnek érzed, de a hideget hidegebbnek – így hiába volt még 16 fok körül a hőmérséklet reggel, jóval kevesebbnek lehetett érezni.

More »

Reggel van még

Panda Posted in Előkészületek, Hétköznapok,Tags: , , , , ,
2

Az éjszaka jó kis zuhé volt nálunk, lehűlt a levegő, így kikapcsoltam a légkondit, és ablakot nyitottam. Nagyon fincsi idő van. Pont jó. Se nem meleg, se nem hideg klasszikus. 🙂 De miért is kéne élvezni az éjszakai légáramlatokat, hiszen torokfájással, a takaró alatt izzadva az igazi, nem? Remélem legalább kiűztem a bacikat! 🙂

Sebaj, reggel még egy kis kaparó érzéssel a torkomban ébredek, de szuper kínai csodareceptem van meghűléses esetekre. Neki is állok a finom gyömbértea főzésének. Közben berakom a császárhusit a zöldségekkel a sütőbe párolódni. Teszek-veszek, majd fogom magam, és mivel fogytán a gyömbér itthon, elindulok a piacra, hiszen tegnap óta vágyom egy kis szőlő után is. Betegen azt együk-igyuk, amit kívánunk szerintem. Jólesne ugyan egy kis pálinka is, de nincs itthon. 😀

(Azt elfelejtettem megemlíteni, hogy miután megreggeliztünk, Barnit levitte az Ayi játszani.)

Ülök a buszon, a piac felé robogunk, amikor belém hasít: Elzártam a gázt a gyömbér alatt? Nem biztos. A sütőben a húst elzártam. Akkor biztos a tűzhelyet is. De nem emlékszem!!! Ajjajaj. Mostanában, nem is: mindig rosszul járunk a legkisebb fazekunkkal, és a benne lévő, tűzhely fölött rotyogó dolgokkal. Volt ugye a krumpli esete. Hála az égnek nem égett le a lakás. Aztán vettünk egy új edénykét, abban is többször eljátszottuk a krumplis verziót, csak épp mindig itthon voltunk, ezért menthető volt mindannyiszor. Aztán a múltkor Peti kitalálta, hogy főz egy kis szójababot. Az épphogy megúszta a dolgot megintcsak. Majd Peti kijelentette: Ebben az edényben mostantól csak tejet forralunk, elvégre arra való. Én ezt természetesen nem engedélyeztem, így történt a gyömbérfőzés is.

Szóval arra gondoltam, ha már ott vagyok a piacon, tudom mi kell, így gyors leszek, és taxizom egyet haza. így is tettem. A ház előtt kicsit megijedtem, ugyanis sok egyenruhás állt a sorompónál. Füstöt nem láttam. Jó jel!

Aztán mikor elindultam befelé, látom csak, hogy nem holmi tűz miatt állnak ott, hanem kézről kézre adják drága Barnimat, az Ayi beleegyezésével. 🙂 Barni teljesen el van varázsolva, azt se tudja hol van, ő a sztár megint. Még engem is alig vesz észre. 🙂

Én felszaladok a lakásba, és láss csodát: Mindent kikapcsoltam. 🙂 Yippi!