Már megint egy olyan téma, ami otthonról nézve nagyon körülményesnek és problémásnak tűnik, de kicsit a dolgok mögé nézve és a hátteret ismerve az szűrhető le, hogy rendesen el vagyunk kényeztetve hiszen 5-10 évvel korábban Shanghaiban sokkal nehezebb volt e téren is a helyzet. A kenyérről van szó.

Otthon fel se merül mint probléma, max a hosszabb ünnepek utolsó napjain. Gyakorlatilag bármelyik élelmiszerboltba bemész, egy dolog szinte biztosan lesz: kenyér. Azért itt ez nem ilyen egyértelmű, de most már minden nagyobb boltban van szeletelt, előrecsomagolt kenyér, illetve nagyon népszerűek a pékségek is, a belvárosban szinte minden sarkon van egy. Legutóbbi kisvárosi kirándulásunk során kifejezetten kuriózumszámba ment, hogy reggelire szendvicset is lehetett kérni.

De mit kapni? Édes krémes péksütit, édes krém nélküli péksütit, édes csokis fánkot, cukorral szórt édes zsömlét, édes baconös péksütit, édes szeletelt kenyeret.

Minden édes. De nem ám egyszerűen kalácsszerűen édes, már a csomag kibontásakor émelyítő édes szag csap meg általában. Nem éppen az, amit az ember jóízűen elmajszolna némi sajttal/felvágottal (na ezek beszerzése és ára egy másik szép sztori…) Persze alapvetően egy ekkora városban minden beszerezhető, csak fizesd meg…

Tehát marad három lehetőséged.

1. Megszokod az édes ízeket
2. Kis utánajárással keresel nem édes kenyeret
3. Sütsz magadnak

Az elsőt kizárnám, én, aki mindig is utálta az édes ételeket, de szerintem senki nem bírja hosszabb távon, aki az otthoni kenyérhez szokott.

A második helyfüggő. Itt Shanghai kvázi belvárosában azért nem kell messzire menni szerencsére – nekünk konkrétan a sarokig a kisboltba, de a nagy bevásárlóközpontokban (Carrefour, Metro, stb.) azért szintén kapni értelmezhető kenyeret is. Az ára már megint más kérdés. Nem tudom otthon mennyire szálltak el a pékáruk árai – hallani rémsztorikat, de a tipikus csomag itteni 25-35 dekás 6-8 szeletnyi előrecsomagolt kenyér tipikusan 300-600Ft között mozog (viszont kapni nem csak fehér verzióban is). A bagett néha megfizethetőbb, akciósan lehet akár 150Ft, de inkább 250-300 a tipikus. Zsömle, ilyesmi, felejtős.

Egész, egyben sült kenyeret szeretnél? Kilónként 800Ft körül indul, de effélét tényleg csak pár helyen kapni. Netán teljeskiőrlésű, rozsos egyben sült kenyérre vágysz? 1500Ft/kiló, és vedd nyakadba a lábad, ha nem jó helyen laksz. Szóval nem könnyű. És a minőség legjobb esetben is átlagos – de semmi extra.

A harmadik opció az otthoni sütés.Mi otthon is már több mint egy éve magunk sütöttök a kenyeret – így kézenfekvő volt ez a megoldás. Mi is kell hozzá? Víz, liszt, só, olivaolaj, esetleg búzasikér, sütő. Csupa kézenfekvő dolog, igaz? Na vegyük csak sorra:

• Víz – ami a csapból jön bakteriálisan ok, de van benne némi nehézfém. Ízlés dolga, részünkről inkább palackos.
• Liszt – otthon ez is minden boltban van. Itt is – a töltött és gőzölt batyukhoz való. Ebből is lehet kenyeret/sütit sütni, de nem az igazi. Általános, az otthon megszokott finomlisztért kell egy kicsit járkálni –  az ára pedig 200-250Ft/kg ha helyi gyártmány, 600Ft ha import. Az ilyen helyeken már rendszerint van speciális kenyérliszt is duplaennyiért, de mi ezzel nem élünk. Roszliszt, tönkölyliszt, stb. nincs, vagy csak nagyon speciális szakboltokban – én még nem láttam.
•  Só – na ez azért szerencsére van (kivéve ha felvásárolják mert félnek a radioaktív sugárzsától, lásd Fukushima idén márciusban)
• Olivaolaj – csak nagy boltokban, a legolcsóbb extra szűz opció 2500Ft/l.
• Búzasikér (a kenyér tartását javító természtes adalék) – még nem láttunk sehol, otthonról hozatunk.
• Sütő – Nem része a kínai konyhának és főzési kultúrának, a lakások 99%-ban nincs. Csak a kifejezetten külföldieknek épített és kellően magas kategóriás lakóparkokban van – nekünk komoly szempont volt a lakáskeresésnél, hogy legyen. Ha nincs, vehetsz a mikrohullámúhoz hasonló asztali sütőt, de akkor be kell érned kisebb kenyerekkel, vagy pedig kenyérsütő gépet kell beszerezned – de ez megint egy olyan dolog, hogy aki hozzászokott a sütőben sült kenyérhez, az nem igazán szereti a gépben sültet.

Na így már nem is tűnik olyan egyszerűnek, igaz? Egy olyan újabb apróság, amire talán nem is gondolna az ember, de  sokkal nehezebbé teszi az itteni életet.

Szóval részünkről itthon sütögetjük a napi kenyerünket, ami így van olyan jó, mint otthon és természetesen jobb mint bármilyen otthoni vagy itteni bolti opció. És még kis is jön kb. 250Ft/kg áron energiaköltséget és nyersanyagokat is beleértve 🙂