Bérbarát


Már nagyban dübörög az újévi készülődés – egyelőre még csak az üresebb metrókocsik és az egyre gyakoribb e-mailes “out of office” üzenetekben érezzük a hatását, de hamarosan az igazi dübörgés is beindul sajnos, hiszen minden sarkon petárda- és tűzijátékárus boltok jelentek meg. A város szép lassan kiürül, a lakoság száma becslések szerint kb. a szokásos harmadára apad, ahogy a vendégmunkások hazatérnek a családjukhoz.

Az idősebbeknek ez az év legjobban várt eseménye, de van egy csoport akinek inkább stressz, mint élmény: a fiatal lányok. Nekik a hazatérés ugyanis a családi inkvizíció elé járulást is jelenti – aggodalmaskodó apukák és főleg anyukák fogják a hazacipelt barátot / férjjelöltet mikroszkóppal vizsgálni. Ha pedig nem visznek magukkal férfiembert, akkor tör ki az igazi baj – hiszen minden aggodalom a lányon csapódik le.

Tudni kell ugyanis, hogy az a lány Kínában, aki 30 évesen még nincs férjnél, azt hivatalosan is “maradéknak” könyvelik el, akinek már esélye se lesz normális kapcsolatra az életben. Szexizumus, tradíció, nevezd aminek akarod – ez van. Mellesleg ha hozzávesszük, hogy itt az erősebb tabuk és tanulási kényszer miatt a kamaszkorral nem jár együtt a szexuális nyitás – tehát inkább 22-24 éves koruk körül kezdenek el randizgatni a fiatalok (nagyvárosok persze ismét más téma…) akkor egy egyszerű kivonás után láthatjuk, hogy nem sok idejük van válogatni. Válogatni és igényeket támasztani azt pedig tudnak, lásd még a hírhedt párválasztós műsorban lezajlottakat a tévében, ahol az igyekvő fiú megkérdezte a lányt, hogy örömmel ülne-e föl biciklijének csomagtartójára, mire a lány azt válaszolta, hogy inkább sírna egy BMW-ben, minthogy boldog legyen egy biciklin…

Na mindegy, most nem ez a téma. Tehát a lányok (is) hazamennek, és akik épp nem kívánnak az inkvizíció előtt szenvedni azok bérelnek maguknak egy barátot!

A jelenség otthon sem ismeretlen, bár ott inkább társas események esetén van rá igény. Itt kicsit más a helyzet, a célcsoport kifejezetten a hölgy családja. Tele van hirdetésekkel a taobao és az egyetemi fórumok, lényegében arról van szó, hogy adott összegért egy fiú eljátssza, hogy a lány barátja, és vállalja a család előtti megjelenést. Természetesen ügynökségek is vannak a célra, ahol katalógusokból választható ki a célszemély.

A szolgáltatás ára változó, az alapvető, hogy az úti- és egyéb költségeket meg kell fizetni, de erre még rájön egy 200-2000Y közötti napidíj (kvalitásoktól függően), valamint sok esetben egyes programokon a részvétel csak extra díj fejében vehető igénybe, pl:

  • bevásárlási felár, óránként vagy napi bontásban, 15Y/óra
  • moziba járási felár 10Y/film (horrorfilmre dupla ár)
  • karaoke felár

Vagy éppen az italozási felár, hiszen a családi látogatáskor előkerülnek a rettenetes kínai alkoholos italok és a férfiaknak innia kell – ha nem teszik, oda a megítélésük és hiába az egész hacacáré. Itt jellemzően elfogyasztott alkoholtartalom alapján történik a számlázás. Egy üveg sör elfogyasztásáért például 20Y körüli extra összeget kell fizetni a kemény szolgáltatói munkát adó férfiúnak.

Hogy a fiúk miért vállalják? A többség a pénzért, hiszen pár napnyi elfoglaltsággal megkereshetik közel egy havi fizetésüket. De van olyan is, aki tapasztalatot szeretne gyűjteni a későbbi randevúkhoz, valódi családlátogatásokhoz.

Aztán persze elmúlik az ünnep, a lányok visszamennek a nagyvárosba dolgozni, és pár héttel/hónappal később szomorúan közlik levélben a családdal, hogy szakítottak párjukkal.

A legritkább esetben lesz azonban a szolgáltatásból igazi szerelem – azok a lányok, akik megengedhetik maguknak ezt az elég borsos szolgáltatást, tipikusan az igényesebb kategóriából kerülnek ki, ígyegyéb körülmények közül jellemzően szóba sem állnak rangon aluli, rosszul kereső férfiúkkal.