Az elmúlt két héten nemzetközi hetek voltak az oviban. Nemzetközi óvoda, és rengeteg országból jönnek a gyerkőcök, így ez természetes dolog. Az első héten az évfolyamoknak voltak saját programjaik,  a második héten az egész óvodának együtt.

Az első héten Barni az első két napról (japán és francia napok) lemaradt az kirándulásunk miatt, de persze a többin részt vett. Mindig az adott országra jellemző ételeket kaptak enni, megtanultak pár fontos szót az adott nyelvek (jó napot / viszlát / köszönöm) és hasonlók.

Szerdán Szerbiáról tanultak, mert az egyik óvóbácsi, Bojan amerikai szerb. Csütörtökön Oroszország volt a téma, pénteken pedig megosztva India és Lettország. Barni hazafele mindig büszkén mondogatta a tanult szavakat és az országok neveit. Ezzel a nézéssel simán beolvadna Oroszországban (illetve ahogy Barni ismeri: Russia)

Ezen a héten pedig beindult az igazi buli. Ez volt a program:

Hétfő: Korea. Készült egy szép koreai fejfedő, Barni délután koreaiul köszönt nekem, és a képek alapján az oviban is kijutott a jóból.

Kedd: Egyesült Államok. Barni egy igazi szuperhős-övvel tért haza!

Szerda: Egyiptom. Barni csinált szép nyakláncot, fejdíszt és megtanulta az egyiptomi és a múmiatáncot.

Csütörtök: Németország. Ebből itthonra csak egy vadászcsákó jutott el, de tudom pl. hogy autókat színeztek.

Péntek: Brazília. Természetesen brazil karnevál volt. Barni azzal köszöntött, mikor értementem, hogy “obligado” és rázta a saját kezüleg készíett maracas-t (Barni szerint racas :)), illetve azt énekelgette, hogy Samba Samba. 🙂

Íme még egy videó az egyiptomi táncról és a brazil hangszerről:

Pénteken pedig megkaptuk a beiratkozási papíokat a következő, szeptembertől kezdődő félévre, hiszen aki már az oviba jár, az elsőbbséget élvez. Mivel maximálisan meg vagyunk elégedve az ovival, így ezt le is adjuk persze. 🙂

Nagyon sokat segít amúgy, hogy Barni minden nap jár oviba, mikor megyünk haza, már egyesével köszön el több ovistársától is és itthon is sokat emlegeti őket. (Kedvenc példám: Barni sikoltozva rohangál körbe a szobában, majd mikor rászólunk, hogy hagyja abba, a válasz: “De Apa, most én vagyok a Xiaoke!”

Sőt, már engem is ismernek páran, a múltkor is odaszaladt hozzám Gabriel, és mondta, hogy: “Hello Barni Dad!”, egy másik kisfiú meg utánam rohant a lépcsőn, hogy elmondhassa, nagyon tetszik neki a sisakom. 🙂