Igen, sajnos megint helyzet van… Ay Ayi-nak ugye van egy “fő” családja, ahol napi 8 órában dolgozik, ezen felül jön hozzánk és Jane-ékhez ebéd körül. Jane ugye a szomszédunk, a másik család meg két épülettel arrébb lakik – így ez elég kényelmes volt az Ayinak és így belefért a napi 12 óra munka.

Viszont most a fő család elköltözik úgy fél órányira tőlünk mert összevesztek a főbérlővel. Az Ayi meg persze megy velük, hiszen egyrészt fő család, másrészt öt éve dolgozik nekik, mellette nőttek fel a gyerekek, hozzájuk jobban kötődik – így aztán persze nem tudja megoldani, hogy napközben átjön hozzánk és Jane-ékhez. Mindez két héten belül.

Jane-ékhez továbbra is járni fog, mert így reggel kezd a családnál, a nyolc óra után pedig átbicajozik a szomszédba és főz nekik vacsorát. Sajnos mi már nem férünk bele, illetve nekünk este nem is lenne annyira kényelmes. Annyit fel tudott ajánlani, hogy vasárnap délelőttönként tudna jönni, takarítani-főzni-játszani. Ezzel a lehetőséggel élünk is majd, mert legalább heti egyszer eszünk igazán jó kínait júniusban – illetve így a két hónap alatt amíg otthon leszünk, kényelmesen ki tudja takarítani az egész lakást.

Sőt, azt is mondta, hogy segít nekünk majd új Ayit keresni az ismerősein keresztül ami szintén hatalmas segítség lesz. Szomorúak vagyunk, mert Ricsi imádta az Ayi-t és olyan volt, mintha minden nap étterembe mentünk volna – illetve az étterem jött hozzánk. De ugyanakkor már amúgy is gondolkoztunk rajta, hogy keresni kéne egy második Ayi-t,egyrészt hogy Ricsi is megtanulja mellette a kínai nyelv alapjait, mint Barni Xiao mellett, másrészt hogy Andinak legyen egy kis szabadideje, mert a napi másfél órába csak a főzés és egy pici játék fért bele, heti egyszeri takarítással, ami nem sok. Így szeptembertől majd ennek megfelelően keresünk valakit – nem lesz könnyű két ilyen Ayi után mint Xiao és Yue.

Más most a helyzet, mint Xiao esetében akit talán sose látunk többé, hiszen Yue továbbra is itt fog dolgozni a szomszédban. Majd lehet néha hétvégenkén azért áthívjuk isteni ebédet főzni vagy a fiúkkal játszani, akkor is, ha amúgy lesz más fix segítőnk hétköznaponként. A maradék két hétben meg tanulunk tőle a főzés terén amennyit csak lehet.

Köszönjük Yue Ayi!