Elterveztük, hogy minden hétvégén elmegyünk kipróbálni egy-egy éttermet. Az eheti választásunk egy észak-kelet kínai étteremre esett. A cél az volt, hogy nem túl puccos helyre menjünk. Van egy havi fix keretünk az éttermezésre, és mivel a hunan-i étterem a hónap elején drágább árkategóriába esett, ezért elhatároztuk, hogy megpróbáljuk 100-150 yuanból megoldani négyünkre az éttermezést. Szóval mától lesz egy ilyen kategóriánk is, azaz 100-150 yuanből enni, jóllakni étteremben. (ez olyan 3500-5000Ft, ha a két manót egy felnőttnek számoljuk úgy gondolom otthon fel lenne adva a lecke, ennyiből hárman hol lehet több fogással jóllakni. A tervek szerint havi 3x megyünk majd ilyen olcsóbb helyre és havi 1x az 1-2 kategóriával jobba. Csak a lakásunk 2km-es körzetében van még olyan 40-50 kipróbálásra váró étterem, szóval lehetőség van bőven. És ugye ne felejtsük el, hogy nem csak abszolútértékben, de az otthoni (otthon megszokott jellegű) étkezéshez képest relatív viszonylatban is olcsó étterembe járni: 20 deka sajt + 15 deka sonka + 25dkg kenyér + kis zöldség = 75Y… mondjuk pl mi nem eszünk sonkát, a kenyeret magunknak sütjük sajttal meg sprólunk, de szemléltetésnel gondolom azért szemléletes volt 🙂

Az utcánk másik végén hosszasan sorakoznak egymás után az éttermek és masszázsszalonok/kupik. Van egy hátsó sor is, ahol szintén többnyire éttermek sorakoznak, ezek kicsit olcsóbbnak, lepukkantabbnak tünnek, cserébe többségük tele van, nagyobb bizalmat sugallva az utcáról érkezőknek, hiszen ha sokan ülnek bennt, valószínü nem lehet rossz a kaja.

Most Peti választott éttermet, legközelebb én fogok. Választása egy északkelet-kínai ételeket kínáló helyre esett.

Bent foglaltunk helyet, bár kint is jó idő volt. Kicsit (kicsit???) visszatetsző volt, mikor az egyik felszolgálólány rovarirtót fújt jó bőven az egyik kinti asztalra… :O Meg ki tudja Ricsi milyen kedvében van épp, le akar e mászni az ölünkből, székből. Zárt helyen könnyebben utolérjük.

Bent a felszolgálólány elénk dobta az étlapot. Nem épp a legkedvesebb módon (bár semmi rosszindulat nem volt benne) tette ezt, az étlapon a képek legalább jók voltak, könnyebb volt rendelni róla.

Az északkelet-kínai konyha (Heilongjiang és Liaoning tartományok) nem épp a leghíresebb a kínai koynhák közül. Itt azért már erősen hideg van, a rizs se terem meg, sőt úgy igazán egyáltalán nem sok minden,ezért sok húst esznek még több hússal, pácolt zölségeket és tésztát. Érezhető benne az orosz konyha hatása is – és pl. a nagyon jellegzetes savanyú káposztájuk sokban hasonlít az otthon ismert verzióra, picit más fűszerezéssel. Az északkelet-kínai éttermeket színes csiricsáré terítőikről lehet megismerni, mondom, kicsit oroszos: 

A rendeléshez ajándék előételt és italt kaptunk:

• Fokhagymás uborkát: Peti 5/1, Andi 5/1, Barni 5/0, Barni szerint csípett. 🙂 A fokhagyma tényleg rengeteg volt rajta, de a legnagyobb baj szerintünk az volt, hogy egyáltalán nem volt friss az uborka, valószínüleg a fokhagymával próbálták ezt elnyomni. Nem jött össze, pedig Barni egyből rávetődött, mikor kihozták. Itt én kezdtem kételkedni abban, hogy itt ma jót fogunk enni, illetve jóllakunk.
• Valami fehér lé: Andi  5/0, Barni 5/0 – valami rizsalapú lé lehetett, meleg, kicsit büdös nem ízlett senkinek sem aki megkóstolta.

Rendelt előétel:

• Étlapról választott saláta, benne: chilipaprika, lilahagyma, lilakáposzta, koriander, répa és egy ismeretlen zöld csírás növény, ami nagyon finom volt. : Peti 5/4,  Andi 5/5

Főételek:

• Bundázott padlizsán darált hússal: Peti 5/3, Andi 5/4 Ez nagyon olajos volt, de ettől függetlenül szerintem finom. A bundát valami édes dologgal, darált hússal és fokhagymával öntötték le, belül pedig a hőtől felrobbant padlizsán olvadt a szánkban. Jó volt, csak tényleg jóval olajosabb a kelleténél. 

• Vékonyra vágott burgonya savanyú lében csípős paprikával: Ez Peti egyik kedvence. Peti 5/5, Andi 5/5, Ricsi 5/5 Ricsi rengeteget evett belőle. Ezt mindenhol szeretem, de itt különösen finom volt. 

• Jiaozi (birkás): Peti 5/4  A natúr birkaíz dominált kis zöldhagymával. Kicsit több fűszert elbírt volna. 
  

• Kukoricalepény: Ricsi 5/3, Barni 5/5 – jóformán mindet benyomta Barni.

• Rizs: Barni 5/5, Ricsi 5/5 – a rizsre mindig lehet számítani a fiúknál 🙂 Mi nem is ettünk belőle…

Összességében jó volt, nagyon jóllaktunk, a gyerekek is jól viselkedtek, volt babaszék (bár Ricsi nem sokat ült benne. 🙂 ) Fizettünk mindezért 95 yuant 🙂 és még egy főre egy ebédnyit haza is vihettünk volna a maradékból, de most inkább passzoltuk. Nem lesz a kedvenc konyhánk és a mi húsfogyasztási szokásainkhoz kevéssé passzol, de jól éreztük magunkat, finomat ettünk, a fiúk és élvzeték és olcsó volt. 

Hazafele míg Peti kilakatolta a bicikliket, addig a fiúk sztároskodtak picit egy kínai bácsi melletti hatalmas fotelben. A bácsi fényképezgette őket, Ricsivel játszott egy kicsit, majd siettünk haza fürödni.

Nekem otthon este picit jelezte a gyomrom, hogy kicsit leterheltél, drága gazdám, de semmi komolyabb gond vagy kellemetlenség nem volt, reggelre nyoma se volt az egésznek. Mivel a többiek nem panaszkodtak, valószínüleg a birkahús terhelte meg egy picit.