Korea nemzeti eledelét, a kimchit sokan úgy ismerik, mint erjesztett kelkáposzta. Pedig a kimchi jóval több annál! Gyakorlatilag bármilyen zöldségből lehet kimchit készíteni és bármi – de főleg rizs és húsok mellé fogyasztani. Éttermekben gyakran ingyen adják a rendelt étel mellé. Koreában minde háziasszonynak van saját kimchireceptje – valaogy úgy, mint nálunk a padlizsánkrém. 🙂

Olyan fontos dolog ez a koreaiaknak, hogy amikor 2010-ben a rossz hazai termés miatt felment a kimchi alapanyagainak (főként a káposztának) az ára, a koreai kormány átmenetileg csökkentette az import káposztára kirótt védővámot, hogy mindenki megengedhesse magának a kimchievést, és az éttermek továbbra is ingyen tudják adni a vendégeknek.

Én egyszer próbáltam kimchit készíteni otthon – nem nehéz dolog, gyakorlatilag be kell zárni zöldségeket fűszerekkel egy légmentesen lezárt edénybe és úgy hagyni pár napig. A probléma a légmentességgel volt, Andi ki is jelentette, hogy ha ezt még egyszer meg merem próbálni otthon, elválik. 🙂

Szerencsére azóta Budapesten is lett jó kimchi beszerző helyünk, itt Shanghaiban meg ugye nem nehézség – csak el kell menni a koreai boltba, ahol külön méteres kimchipult van házi készítésű finomságokkal. Persze igyekszünk felderíteni  a különlegesebbeket, így ma az alábbi háromra esett a választás.

Fekete bab kimchi: ez nem csípős, Andi kedvéért vettük, aki a csipős ízek meg az otthoni gyártás miatti rossz emlékek miatt ódzkodik a kinchitől. Épp most eszi vacsorára, szóval azt hiszem ízlik neki. 🙂

Uborka kimchi: távolról padlizsánnak tűnt, de uborkának még jobb. Kint roppan, bent puha, utóíze kicsit csípős-édeskés, kifejezetten kellemes, nem túl csípős, nem túl tolakodó. Akinek nem ízlik a kelkáposzta-alapú kimchi az ennek adjon egy második esélyt.

Csípős paprika kimchi:  Induljunk ki egy csípős-savanyú pepperoniból, és pácoljuk be kesernyés-csípős paprikaszószba. Többféle különböző csípős íz keveredik a szádban, olyan mintha Superman adna egy pofont. Szóval csak haladóknak! Kvázi fúziós konyhaművészetként krumplilángossal ettem vacsorára és szerintem mindjárt megyek nassolni még egy kicsit.