Végére ért Ping’An-i tartózkodásunk.

Sokat hezitáltunk, hogy buszozzunk vagy autózzunk Yangshuo-ba, volt egy elég jónak tűnő opció, hogy szinte féláron átautózhatunk, mert egy másik család pont az ellenkező irányba jönne és így oda-vissza kihasználhatnánk a sofőrt, de sajnos ezt a másik család később lemondta. buszból van a menetrendszerinti opció, amivel a három átszállás a gond, vagy a privát kisbusz egy átszállással – ez viszont csak délután indul, így mindkét opcióval elvesztettünk volna egy fél napot. Aztán a döntést végül az hozta meg, hogy Peti picit belázasodott a túra után és nem volt túl jól –  így a privát sofőr mellett döntöttünk. Jason lett a sofőrünk, korrekt 800Y-es áron vállalta a négy órás utat (ne felejtsük el, neki vissza is kell vezetni utas nélkül ugyanennyit)

Reggeli után 10 órakor indultunk Ping’Anból, az idő esős volt és nem túl meleg.

Indulás előtt még vásároltunk picit a helyi népmüvészeti termékekből (kékfestős terítő, helyi kézzel szőtt kötény, szarvból faragott fésü, fülbevaló), majd összeszedelődzködtünk és legurítottuk a bőröndjeinket a falu aljába, ahol Jason kocsijába szálltunk és indultunk is.

Én ültem előre a szokásos hányingerem miatt, ami mindig előjön az autóban, Manka és Peti pedig a gyerekekkel hátul. Ricsi persze ki máshoz szeretett volna odamászni, mint hozzám, ezért az út első negyed órája üvöltés kíséretében telt. Idővel aztán mindenki szépen elszenderült. Többször megálltunk út közben a folyóügyek miatt, de összességében tartottuk a tervezett négy órás menetidőt.

Az út vége felé eléggé világvége hangulatú útszakaszok követték egymást, picit el is tévedtünk, de végül némi segítségkérés után sikeresen megtaláltuk a szállásunkat.

Elbúcsúztunk Jasontól és rövid! bejelentkezés után birtokba vettük a lakrészünket. Peti szuper akcióban foglalt le egy szuper kis házikót, egy városszéli főleg külföldiekek célzott szállóban: saját erkéllyel, káddal, két szobával, babaággyal! Csodás fejedelmi szállásunk volt, és az akció miatt három éjszakát két éjszaka áráért megkaptuk.

Nagyon elégedettek voltunk és mivel átautóztunk a “télből” a nyárba (25-30 fok volt Yangshuoban végig, előkerültek a rövidnadrágok, és még este se nagyon kellett pulcsi), ezért mindenki gyorsan birtokba vette szép sorban a zuhyanyzót/kádat.

Miután feléledtünk picit és Peti is jobban lett (reggel még erős fejfájása, rosszulléte volt az előző napi túrától, illetve Barni cipelésétől, meg a még mindig jelenlévő náthája miatt), a helyi busszal bementünk a városba valami harapnivaló után nézni, mert volt ugyan még pár szendvicsünk, de elég gyanús állaguk volt már… 🙂

A város forgatagában Barni egyből kiszúrt egy boltot, a MangO-t, ami egy frissen turmixolt  mango-italokat árusító üzletlánc. Fincsi! Persze, hogy vettünk, isteni volt, de ezzel még nem laktunk jól, így átültünk a szemben lévő pizzériába enni, miközben kínaiak szép kis csoportja akart lefényképezkedni főleg a gyerekekkel, de velünk is. Ricsi is lecsapott a mangólére, és miután szépen belekanalaztuk a pohár tartalmát, rárepült a pizzára is. 🙂

Evés után még sétálgattunk picit avároskában és vettünk némi gyümölcsöt, majd hazafelé vettük az irányt.

Egy darabig a folyóparton sétáltunk, itt már kaptunk egy kis ízelítőt a kúphegyekből, amiket persze az autóút közben is láttunk, de így azért egész más. 🙂

Vacsorára a hotel étterméből válogattunk főként nyugati kaját. Peti hamburgert evett salátával, a fiúk margarita pizzát, én zöldségeset, Manka pedig tonhalas tésztát. Nem volt rossz, de mind ettünk már jobbat. Persze azért jóllaktunk – eldöntöttük hogy a szállodában inkább a kínai kajákat preferáljuk majd.

Este még lefoglaltunk sofőrt a holnapi kiránduláshoz, utána a fiúk pekingi operát néztek a tévében lefekvés előtt, Barninak különösen tetszett, majd rövid mesével zárult a nap. Elmondani nem tudom milyen jó volt úgy feküdni az ágyban, hogy nem forgolódik közöttünk egy kétéves! Nagyon imádjuk persze Ricsit, de mindannyian nehezebben aludtunk el, míg nem volt babaágyunk az utazás alatt. Most viszont kis nyafogás után sikeresen elszundított és mindenki mást is hagyott nyugodtan aludni. 🙂