Ahogy korábban is írtam, nem az én stílusom a tengerparton heverős nyaralás. Őszintén megvallva az idilli körülmények ellenére itt is nehezmre esett pihenni az első két nap, utána azért belejöttem, meg persze kihasználtuk a fakultatív programokat is amennyire csak lehetett (ezekről megintcsak később)

De mit lehet csinálni a saját partszakaszunkon? Sok mindent -képeket mutatni róla egyszerűbb, mint írni, de azért megpróbálom 🙂

1. Fürödni

A tenger mindig kristálytiszta volt és mivel este se volt különösebben hideg, ezért már kora reggel is finom meleg vize volt.

Én utálom a hideg vizet, az uszoda/strand nem az én világom, de itt sose esett nehezemre beszaladni a vízbe csobbanni egyet, mindig tökéletes hőmérséklete volt. Az első napobakban picike hullámok voltak, az utolsó két napon viszont kicsit szelesebbre fordult az idő, így a hullámok is erősödtek, amiben jót játszottunk. Ricsi igazi vízilény, ő nagyon élvezte a pancsolást, Barnabás maximum derékig jutott, de a hullámokat ő is szerette.

Természetesen nem csak mi meg a többi vendég élveztük a tengerpartot, hanem a helyiek is. A személyzet gyerekei minden nap háromszor ki lettek zavarva a partra játszani és ott pancsoltak meg kergették egymást, nagyon aranyosak voltak. A legaranyosabb az volt, hogy nem kisautókkal játsottak, hanem  bambuszból faragott és szépen lefestett kis hajókkal, pont mint Apáé. De hát ez végül is magától értetődő, nem? Ahol nincsenek autók, csak hajók, ott hajókkal játszanak a gyerekek.

2.  Homokozni

Ahogy Toby mondta, ez itt a világ legnagyobb homokozója. És igaza van. 🙂 Nem múlt el nap homokvár építés nélkül. Persze a dagály mindig lebontotta az előzőt, de így, szélmalomharcként is nagyon jót szórakoztunk.

A dagály által hozott hordalékot, algákat (nem volt sok) meg minden reggel összeszedte a személyzet, így ez se zavart minket. Mivel a homok is, a víz is és a levegő is meleg volt, nem kellett félni attól sem, hogy megfáznak a fiúk, pocsolhattak nyugodtan kedvükre.

Volt pár olyan rész is a parton, ahol az esővíz folyt le a tenger felé a dombról, itt pedig nagyon jól lehetett gátat építeni a nagyobb esők után.

3. Rákokat kergetni és gyűjtögetni

A part végig tele volt kisebb-nagyobb lukakkal, mint hamar kiderült, ezeket rákok ásták és lakták. Főleg napnyugta körül közeledtünkre a rákok kiugrottak a lyukból és ide-oda rohangáltak vagy beszáguldottak a vízbe. Vagy éppen kint napoztak és beszaladtak a lukba ahogy jöttünk. Akárhogy is, a fiúk jót kergetőztek velük.

Andi meg a gyűjtőszenvedélyét élhette ki… 🙂

4. Felfedezni

Főleg a part szélein volt miket felfedezni – az egyik irányba fehér, a másik irányba fekete kövek alkottak természetes akadályt a továbbhaladásnak. Természetesen mindet megmásztuk 🙂

A fehér köveknél algákat, rákokat találtunk, meg egy jó nagy sziklát amin szuper kis csoportképet lehetett csinálni.

A fekete sziklák fele volt egy kis mélyedés is egy nagyobb kőben, afféle barlang-kezdemény. Itt maguk a kövek voltak igazán érdekesek, ugyanis ezek megkövült összetömörödött fából képződtek ki, de még egész fiatalok voltak, látszott a kőben a fa erezete is. Nagyon érdekes volt. Ezeket a köveket is megmásztuk, de akkor nem vittünk magunkkal fényképezőgépet, mikor másodszor nekiláttunk akkor viszont a nap olyan melegre hevítette fel a köveket, hogy vissza kellett fordulnunk.

5. Gyönyörködni a tájban és minden másban.

Ezt pedig leginkább estefelé lehetett, mivel a part nyugati tájolása miatt gyönyörű naplementéket láttunk. Teljesen a napi rutinunk része lett, hogy esténként naplemente előtt fél órával elmentünk zuhanyozni a forráshoz, majd kiültünk a sátor elé gyönyörködni a naplemente színeiben. Nem volt két egyforma se színben, se formában.

Persze azért nappal is volt bőven látnivaló, például amikor egyszer csak kinőtt egy ilyen virág a homokból sátrunk mögött…

…vagy csak egyszerűen leülni a sátrunk elé, és nézni ezt:

6. Pihenni

Azt hiszem ez nem is volt kérdéses. Természetesen Ricsi tudja a legjobban illusztrálni a dolgot. 🙂