Apafüggés

Panda Posted in Gondolatok, Hétköznapok,Tags: ,
1

Mióta itt a Nagyi, valahogy kialakult az apafüggés Barninál. Apa olvasson mesét, Apa jöjjön, ha pisilni kell, Apa kezét fogjuk, ha a reggelit esszük, de leginkább az ölében ülve fogyaszthassuk a reggelit. Apa kell mindenhol, mindenkor. Ha Apa nincs velünk, a babakocsiban csücsülő Barnabás a következőket mondja: “Sze Apa! Sze!” (Szeretem Apát! Szeretem!)

Ez egyfajta könnyítés is nekem. Nyilván csak akkor, ha Apa jelen van persze, mert ellenkező esetben: nos, nem akarjátok tudni. 🙂 Olyankor Apáért sírunk, mutogatunk az ajtóra, hogy hol van már Apa! Kéri, vegyem fel. Mondom, hogy nehéz, és nem tudom már emelgetni. Erre ő:  “Apa! Fel!” (Apa vegyen fel!)

Szóval nem könnyű. Ha én kérem meg valamire, kevésbé szívesen csinálja meg, mintha az Apa kérné.

Még jó hogy itt van most a Nagyi! Mi lesz velem 6 hétig, míg haza nem megyünk??? :O 🙂