A japán kocsma

zaqrack Post in Konyha, Shanghairól,Tags: , , ,
3

Szeretnék a legújabb törzshelyünkről írni egy keveset. Hogy mi? Kocsma? Én kocsmában? Mit keresek ott?

Na jó, nem igazán kocsma, itt nem is nagyon van olyan (na nem mintha hiányozna…), inkább csak bárok vagy klubok.
Ez meg igazán egyik sem, inkább egy hangulatos kis étterem. Lássuk miért szeretjük:

– Itt szinte japánban érezheted magad. A tulaj egy fiatal japán srác, a vendégek 80%-a japán, a várakozás közben olvashatsz manga képregényeket, japán magazinokat, vagy nézheted a japán tévét.Még a WC is rendelkezik a jellegzetes japán tulajdonságokkal 🙂 Kínai szót csak elvétve hallani. Picit olyan, mintha elutaznál Japánba. 🙂

– Csak japán ételeket kapni, pár kivételtől eltekintve csak menüben. Ramen, teppenyaki, teriyaki, yakisoba és a többi. A menükben csak a “főétel” különbözik, a többi fix, hetente kis változtatásokkal

– Ez főleg Andinak imponál, de van csapolt sör, természetesen japán: Asahi super dry

– Közel van, az első sarkon, gyakorlatilag 50 méterre a házunktól.

– Helyi viszonylatban középmezőny, de nekünk olcsó. Egy menü 30-50Y között mozog (800-1400Ft). Hogy ebben mi van benne? Lássuk egy példán, majd pedig részletezve:

Zöld tea, korlátlan mennyiségben, természetesen ingyen. Ez itt alapértelmezett.

Középen a főétel, jelen esetben egy főtt udon tészta tojással.Vannak egészen hazai jellegű ételek is, pl. rántott karaj 🙂  – persze japánosan, de mégis nagyon otthonosnak tűnik itt a messzi Kínában.

Jobbra fent meleg gombás tofu. Ez arról híres, hogy csak Barnabás szereti, de ő nagyon.Mi nem nagyon kedveljük.

Mellette kis savanyúságok – jelen esetben cékla és pácolt retek. Utóbbi a kedvencem.

Utána egy változó elem. A képen éppen sült tök, de ma például algát kaptunk. Általában szintén nagyon finom.

A bal szélen saláta, finom mustáros-jellegű öntettel. Ez Andi kedvence.

A képről lemaradt az elmaradhatatlan miso leves. Ez is jár a menühöz, de Barni szokta lenyúlni – a képen is emiatt nem szerepel. belekanalazza a tofudarabokat a gombás tofuból és megeszi, a maradékot pedig kiissza.

Balra lent pedig a rizs. Húsos főételekhez egy tálban adnak natúr sótlan rizst (ezt én szeretem nagyon) Levesekhez, ramenhez pedig ilyen kicsi algalevélbe csomagolt sós rizsgombócot adnak, amit Andi szeret nagyon. Barnabás mutatja be a helyes fogyasztási módot:

Ma is itt vacsoráztunk. Közel van, finom, olcsó, változatos. Szinte hetente lejárunk, és már előre tudom, hogy lesz olyan vendégünk, aki majd még gyakrabban szeretne menni 😀

« Prev: :Next »