Futártraccs

zaqrack Post in Hétköznapok,Tags: , , , ,
1

El kellett küldenem Pekingbe egy-két dokumentumot. Általában ilyenkor kihívom a futárt házhoz/céghez, kitöltöm a papírt, fizetek és el van intézve. Most viszont elég későn, délután 5 körül lett csak kész a küldendő – így inkább más megoldáshoz folyamodtam – ugyanis nem akartam bizonytalan ideig még ott csücsülni az irodában, hazafele épp útbaesik a futárszolgálat helyi elosztóközpontja, ahol néha elég ijesztően dobálják a csomagokat – de eddig minden küldeményem időben célba ért velük, így nem ijedek ettől meg.

Hazafele megálltam tehát, betoltam a bicajomat hozzájuk. Bent egy nagy asztalnál ült a 4 futár és szortírozták, illetve azonosítókódozták a csomagokat. (mert ugye mint minden jobb futárcégnél, itt is vonalkód/csomagszám alapján online nézheted, hol tart éppen a csomagod)

Ékes kínai nyelven megkérdeztem, feladhatok-e itt egy csomagot – elvégre ez egy elosztóközpont, nem ügyfélszolgálat. Mondták, hogy persze, hiszen ők futárcég, ez a dolguk, majd elkezdtek arról beszélgetni, hogy lám ezek a külföldiek mennyire mások, házhoz hozzák nekik a csomagot, ki se kell érte menni (mert ugyebár az alapfelállás az, hogy ajtótótól-ajtóig megy a csomag). Én magamban jót mosolyogtam mert otthon a postán még eddig se jutottam volna el, hiszen dobtak már ki az ajtóból, mikor a -tiszta- bicajom be akartam tolni az előtérbe, hogy “Hogy képzeli fiatalember, ez egy HIVATAL!”

Kérdés nélkül kaptam egy borítékot és egy feladási cetlit, azonnal neki is láttam azonnal a kitöltésének. Lehetne angolul, de tapasztalat szerint biztosabb és gyorsabb érkezés szempontjából a kínai kitöltés – így tettem tehát.

Közben beszélgettünk, nagyjából a szokásos témák.

– Nagyon szépen beszélsz kínaiul.
– Ugyan-ugyan, éppcsak elmegy. Hiszen csak három évet tanultam.
– Három évhez képest nagyonis jó!
– Sokat kell még tanulnom.
– Hol tanultál?
– Otthon, a hazámban, nyelviskolában
– Honnan jössz?
– Magyarországról
– Jó hely az. És mi a kínai neved?
– Bide (Péter).
– Jó név.

…és így tovább.

Majd miután kitöltöttem a cetlit, egymás kezébe adták körbe, hogy nézzék meg, milyen szépen írok, ezt is megdícsérték. Mondtam hogy nem úgy van az, másolok ám, ha fejből kellett volna leírnom, nem ment volna. De tény, hogy olvashatóbb, mint a macskakaparás amit ők generálnak kézírás gyanánt – minden tiszteletem azé, aki külföldi létére elolvassa 🙂

Majd a vonalkódolvasó regisztrálta a csomagom, fizettem, elkértem a számlát, és köszönésképp még udvariaskodtam, mondván “A ti cégetek Kína legjobb futárszolgálata” – ami így is van, de ők a legdrágábbak is 🙂 Ezt mosolyogva megköszönték, elköszöntünk, én pedig hazatekertem, feltöltődve ettől az egyszerű, de barátságos beszélgetéstől.

Holnapra a csomag pedig ott lesz Pekingben a címzett kezében, nekem meg az SMS a telefonomon amint ez megtörténik. Ha már feleslegesen túlbonyolítják a bürokráciát, legalább ez a része kellemes és olcsó 🙂

« Prev: :Next »