Tongli, Suzhou, 2. nap

Panda Post in Utazás,Tags: , , , ,
2

Reggel, miután összekészültünk a gyerekekkel, találkoztunk Sedselékkel a szállodai recepción és elindultunk reggelit vadászni.Az időjárás az előző naphoz képest siralmas volt. Fújt a szél, esett az eső és hideg volt. Kis idő múlva meg is találtuk a helyi piacot, ahol vettünk némi töltött batyut, mantou-t, meg piskótát és nekivágtunk a felfedeznivalóknak. Elsőnek a visszavonulás és tükröződés kertjébe látogattunk.

IMAG0360_stitch

IMAG0358

Ez egy híres kert, Barni szagolgatta a virágokat, ugrabugrált. Jól éreztük magunkat.

IMAG0366

IMAG0372

Ezután a szexmúzeumba mentünk. Barni és Peti már járt itt korábban Viliékkel, de én akkor otthon voltam még Ricsivel, mivel picike volt még. 🙂

Érdekes egy hely ez, olvastunk generációkat “kiszolgáló” kéjhölgyekről, láttunk mókás szobrocskákat, na és ez, hogy a lábfejüket elkötözték… nem normálisak. Mint kiderült, mindezt azért, hogy a nők otthonmaradjanak és még inkább kiszolgáltatottak legyenek, így ugyanis, hogy fájdalmas a járás, még inkább szolgálhatják a férjüket. Az már csak egy plusz városi legenda, hogy úgy tartották, a hüvelyi izmok ezáltal erősebbek lesznek és ez ugyancsak kedvezőbb a kedves férjnek. Jajjj… Mindenesetre egyszer nem volt rossz megnézni. Barni a végére már picit unta magát, pedig az elején egész jól elugrabugrált.

IMAG0378

IMAG0381

A látványosságok megtekintése után gyorsan összepakoltunk és buszra pattantunk, amivel elrobogtunk Suzhouig. Miután bejelentkeztünk a szállodába, gyorsan elmentünk ebédelni a szálloda melletti étterembe. Nagyon finomakat ettünk, persze a gyerekek szokás szerint kissé nyügösek voltak már, úgyhogy igyekezni kellett. Mivel a szállodában- ahol egyébként már egyszer megszálltunk Mankával és Marianne-al- Peti két szobát foglalt. Az egyikben én Ricsivel, a másikban Peti és Barni, hogy mindenki nyugiban aludjon. Én azt hittem, Peti egy két szobás “lakosztályt” foglal, de az nem volt nekik, így emellett döntött. Azért jobb lett volna együtt, így utólag. Na mindegy, jó volt így is.

Ebéd után egy nagyot aludtunk, Sedsel és Joel addig nézelődtek a városban.  Jót aludtunk (én szerintem hónapok óta nem aludtam ilyen jót), majd fél ötkor telefonáltam Petinek, hogy lassan mehetnénk. Barni még nagyban húzta a lóbőrt, úgy kellett kelteni.

IMG_1896

Délután megint egyesült a csapat és elindultunk felfedezni.

IMG_1898

A hajókázásra esett a választásunk. A rossz idő miatt magánhajót kaptunk, csak mi ültünk benne. A fiúk megintcsak elemükben voltak, készült is egy rövid kis videó, majd idővel megkapjátok. 🙂

IMG_1906

IMG_1911

Mázlink volt, mire visszaértünk már épp felkapcsolták az esti fényeket.

IMG_1918

Utána elindultunk a belváros felé is később, hogy éttermet  keressünk. Az utcán már megjelentek a triciklis kajaárusok. Volt pálcikás-sütögetős, büdös tofu, sőt még bingtang hulu is! Természetesen Barni kért egyet, de mondtam, hogy inkább most galagonyásat együnk, végtére is az a klasszikus bingtang hulu. így is lett, de Barni egy harapás után, már csak fogta a pálcikát és nem ette. Itt vettem el tőle és én benyammogtam a finomságot. Barninak pedig megígértem, hogy ha látunk még aznap este epreset, akkor kaphat.

A belvárosba érve betértünk egy babaruha boltba is, mert Ricsi sapkáját elhagytuk még első nap a vonaton, ami nem lett volna baj, ha van kapucnija, vagy az idő nem fordult volna ilyen esősre, szelesre. Ricsi Barni sapkájában tündökölt, Barni pedig kapucniban közlekedett. A sapkavadászattal nem jártunk sikerrel, így maradt ez a felállás.

Barnival ugrabugráltunk egy darabig, aztán végül betértünk egy étterembe enni. Míg Petiék az étlapot böngészték én a gyerekeket szórakoztattam és igyekeztem elintézni, hogy a Ricsinek hozott uborkát meghámozzák. A pincér csaj visszatért egy vizes változattal, mutattam neki, hogy nem erre gondoltam, hanem hámozásra… Nem sikerült persze megoldani, így elég nyügös étkezésünk volt, Barni meg csak játszott az edényekkel, enni nem nagyon evett.

IMG_1929

Az ételek nem néztek ki rosszul, de én nem sokat ettem, mert ízre annyira nem volt az én kedvemre való, így megkértem Petit, hogy vegyünk egy hamburgert. Ettem volna inkább kínait, de már későre jért, a gyerekek nyügösek voltak és igyekezni kellett. Egyúttal Barninak is vettünk egy kis sültkrumplit, mert ő se evett szinte semmit. Az úton hazafel aztán találtunk epres bingtang hulut is, így Barni minden álma valóra vált aznap. 😀 Kicsit még sétáltunk a szállás környékén, és gyönyörködtünk az esti kivilágításban.

IMG_1940

IMG_1947

A szálláson gyorsan lefürdettük a gyerekeket és bújtunk az ágyba!

« Prev: :Next »