Suzhou és hazaút, 3. nap

Panda Post in Utazás,Tags: , , , ,
3

Az időjárás harmadik napra sem lett jobb, sőt! Az első nap kellemes, napsütéses időjárásával szemben, most szakadt az eső, fújt a szél és hideg volt. Ébredés után azért nekiálltunk reggelit vadászni, de Sedselék most nem vágytak kínai reggelire, ezért kerestünk egy kínai pékséget.

IMG_1953

A menü croissant és fánk volt, aztán elindultunk Suzhou híres kertjei közül az egyik legkevésbé ismert felé.


Útközben megbeszéltük, hogy a korábban tervezett délutáni hazaút helyett még ebéd előtt hazamegyünk, mert hideg van. így is lett. A kerthez nyilak jelezték az utat, Barni lelkesen követte a jeleket, közben nyammogta a fánkot és a később kifejezetten az ő kívánságára beszerzett mantou-t.

IMG_1960

A kert nagyon szép volt, még így esőben is, jót kószáltunk benne – főleg, hogy a helyi öregeken kívül nem sokan lézengtek benn. Kicsit bántam is, hogy nem maradtunk tovább, de végülis már láttam Suzhou főbb nevezetességeit.

IMG_1971_stitch

IMG_1967

IMG_1994

A séta után visszamentünk a szállásra összeszedni a motyónkat, közben még Sedsel elkapott, és közölte, hogy milyen jó volt a kirándulás, és köszönik, hogy megmutattuk nekik, nagyon jól érezték magukat. Mondtam neki, hogy picit csodálkozom, mert sokszor magukra hagytuk őket, na meg nem keveset morogtam Petivel is és ez rányomta bélyegét a hétvégére azért. Persze feleslegesen aggódtam úgy tünik, mert ők Sedsel elmondása szerint semmit nem vettek észre a civakodásunkból. Még azt is közölte, hogy megfogalmazódott benne, hogy lassan ők is szeretnének majd babát.

Hát…bevallom nektek, ha én kívülálló lennék, Barnit és időnként a viselkedését látva bizony elbizonytalanodnék a gyerekvállalás terén, ellenben ott van Ricsi, aki szinte folyton vigyorog. Ha ránézek, akkor meg megjön a kedvem hozzá. (na nem Barnit akarom becsmérelni, vagy ilyesmi, de elég nehéz korszakban van és attól félek nem ez a legnehezebb ami még hátravan… 🙂 Ettől függetlenül tündér manó ő is, csak sokkal többet kell vele foglalkozni, hogy elfogadható módon viselkedjen egyes helyzetekben. 🙂 )

A hazaút szintén rövid volt, mint odafele is. Itthon Peti 20 perc alatt isteni ebédet dobott össze a semmiből, majd kezdődhetett a mosás-teregetés sorozat, mert vendégeink másnap mentek tovább Huangshanra. Ennek alkalmából ellátogattunk a copy marketre, hogy beszerezzük a hegymászáshoz szükséges túracipőket, sapkát, kesztyüt, stb. Sedselék igen tehetséges alkudozók, az első kör után ők maguk alkudoztak, én csak megmondtam, mennyiért éri meg megvenni a dologkat. Miután beszereztük a szükséges holmikat, elmentünk kenyeret venni a vacsorához és bevásároltunk némi gyümölcsöt is. Este hétre haza is értünk, Peti a mintaférj már megterített asztallal vért minket. 🙂

« Prev: :Next »