Pénteken nem volt se ovi, se munka, ezért felkerekedtünk, megkerestük Avocado Lady-t, aztán a Muszlim piacot fedeztük fel. Újra! Peti szerintem ha csak teheti, elmegy/elvisz minket ide. Már voltunk két hete, de ovi után mentünk és hiába siettünk, csak a végére értünk oda sajnos.

Mosr pont ebédidőben értünk oda, a piacon rengeteg árus ezerféle arccal de többnyire tányérsapkával – kendővel a fejen. Han kínaiak maximum a vásárlók között, az árusok mögött asztalok sorakoznak, ahova leülhet a bátor és éhes vállalkozó. 🙂

A finomságok sora végtelen: szőlő, hamidinnye, mindenféle süteményféle, lángoshoz hasonló lepény, csavart fánk, birkabatyu, sült birka, birkás rizs, curry-s csirke grillezve, birkaalkatrészek hentespulton (gyomor, láb, köröm, borda), birka jiaozi, birka birka hátán… (nem igazán nekem való terület)

Vásároltunk egy lángosszerü lepényt (hamar elfogyott, így nem készülhetett róla kép), az íze is lángoshoz hasonlított, nem sok eltérés lehetett szerintem. Lepényt is vettünk. Ezt vékonyra szeletelt hagymával a tetején kínálják, gazdagon meghintve szezámmaggal. Isteni finom, a fiúk is szeretik.

Peti evett még egy köményes birkával amolyan calzone-szerűen töltött lepényt, amit nagy élvezettel majszolt el, majd majdnem sírva fakadt, amikor az utolsó falatokat ügyetlenül kiejtette a kezéből a földre.

Nem eszem sok húst, mióta Andi egyáltalán nem, azóta pláne keveset. De a birka az más. Íze van, élmény enni, pont annyira zsíros amennyire kell, ha jól csinálják olvad a számban. Nincs túltenyésztve, hormonnal tömve, és -legalábbis itt a piacon- mindig frissen, aznap vágják. Hús, amilyennek lennie kéne. Bármikor szívesen eszem.

Szőlőt és hamidinnyét is vittünk haza, aztán elvitelre két doboznyi nassolnivalót is vásároltunk. Az egyik dobozban egy kis répás pirított rizs lapulat birkahússal, a másikban a fenpi névre halgató rizskemyényítő, amit az Ayi sokszor csinált már, és nekem ízlik is, úgyhogy muszáj voltam ebből is kérni egy adaggal elvitelre. Erről majd külön írok.