Posts Tagged ‘megfázás’

Ami rosszabb, mint a köpködés

zaqrack Posted in Kínáról,Tags: ,
6

Legalábbis szerintem…

Van egy friss kolléga a cégnél, egészen ügyes, talpraesett lány, annak ellenére, hogy nagyon kínai – azaz nem nagyon vannak önálló gondolatai – tehát ha kérdezet valamit, szó szerint visszamondja amit olvasott róla a könyvben, de az értelmezéssel már vannak problémák… Ja és ő az egyetlen aki bepróbálkozott az asztalon alvással munkaidőben – biztosíthatok mindenkit, hogy erről rövid úton le fog szokni.

Nem gond, ez mind majd idővel javulni fog, teszek róla meg őt nem is olyan munkakörbe vettem fel, ahol ez nagy gondot okozna.

Ellenben most megfázott. Nem nagyon, picit, tehát bejár dolgozni…

…de nem fúj orrot. Szörcsög. Most volt egy órás tréningünk, és a végére már konkrétan rosszul voltam a folyamatos szörcsögéstől.

Egészen őszinte leszek: felőlem inkább köpködjön a földre. Ennél még az is jobb.

 

Reggel van még

Panda Posted in Előkészületek, Hétköznapok,Tags: , , , , ,
2

Az éjszaka jó kis zuhé volt nálunk, lehűlt a levegő, így kikapcsoltam a légkondit, és ablakot nyitottam. Nagyon fincsi idő van. Pont jó. Se nem meleg, se nem hideg klasszikus. 🙂 De miért is kéne élvezni az éjszakai légáramlatokat, hiszen torokfájással, a takaró alatt izzadva az igazi, nem? Remélem legalább kiűztem a bacikat! 🙂

Sebaj, reggel még egy kis kaparó érzéssel a torkomban ébredek, de szuper kínai csodareceptem van meghűléses esetekre. Neki is állok a finom gyömbértea főzésének. Közben berakom a császárhusit a zöldségekkel a sütőbe párolódni. Teszek-veszek, majd fogom magam, és mivel fogytán a gyömbér itthon, elindulok a piacra, hiszen tegnap óta vágyom egy kis szőlő után is. Betegen azt együk-igyuk, amit kívánunk szerintem. Jólesne ugyan egy kis pálinka is, de nincs itthon. 😀

(Azt elfelejtettem megemlíteni, hogy miután megreggeliztünk, Barnit levitte az Ayi játszani.)

Ülök a buszon, a piac felé robogunk, amikor belém hasít: Elzártam a gázt a gyömbér alatt? Nem biztos. A sütőben a húst elzártam. Akkor biztos a tűzhelyet is. De nem emlékszem!!! Ajjajaj. Mostanában, nem is: mindig rosszul járunk a legkisebb fazekunkkal, és a benne lévő, tűzhely fölött rotyogó dolgokkal. Volt ugye a krumpli esete. Hála az égnek nem égett le a lakás. Aztán vettünk egy új edénykét, abban is többször eljátszottuk a krumplis verziót, csak épp mindig itthon voltunk, ezért menthető volt mindannyiszor. Aztán a múltkor Peti kitalálta, hogy főz egy kis szójababot. Az épphogy megúszta a dolgot megintcsak. Majd Peti kijelentette: Ebben az edényben mostantól csak tejet forralunk, elvégre arra való. Én ezt természetesen nem engedélyeztem, így történt a gyömbérfőzés is.

Szóval arra gondoltam, ha már ott vagyok a piacon, tudom mi kell, így gyors leszek, és taxizom egyet haza. így is tettem. A ház előtt kicsit megijedtem, ugyanis sok egyenruhás állt a sorompónál. Füstöt nem láttam. Jó jel!

Aztán mikor elindultam befelé, látom csak, hogy nem holmi tűz miatt állnak ott, hanem kézről kézre adják drága Barnimat, az Ayi beleegyezésével. 🙂 Barni teljesen el van varázsolva, azt se tudja hol van, ő a sztár megint. Még engem is alig vesz észre. 🙂

Én felszaladok a lakásba, és láss csodát: Mindent kikapcsoltam. 🙂 Yippi!