Ma a tegnapi zuhogó eső, és vacak, hideg, szeles idő után, nagyon kellemes, napsütéses, őszi napra ébredtünk.

Hát igen, el vagyunk itt kényeztetve a jó idővel, ezért most hirtelen ért minket ez a hideg. 🙂

Lényeg a lényeg, sokan mondták, akik itt voltak látogatóban, hogy nem nagyon látni terhes nőket az utcán, és hogy biztos nincs nagy szaporodókedve jelenleg ennek a népnek. Nos, ez nem így van, de aki terhes, azt a széltől is óvják, de szó szerint, ezért aztán nemigen látni őket. Egy ismerősünk terhes lett (kínai a hölgy), és mikor még nem tudott róla, megmászott velünk egy nem túl jelentőségteljes hegyet. (gyakorlatilag még leizzadni se lehetett közben, szóval tényleg inkább domb volt) Nos, mikor kiderült hogy állapotos, azt mondta, ha tudta volna ezt 2 nappal azelőtt, akkor nem mászik fel oda…

Nyilván terhestornáról se hallott még, ha kirándulni is fél. És nemcsak magukat féltik, félti őket mindenki a környezetükben. Persze tisztelet a kivételnek, mert azok is vannak azért szép számmal, de a legtöbben eléggé “eltunyulnak”.

De ma! Vasárnap, napsütés, szép idő. És mit látok? Nem vicc: minden második szembejövő egy pocakos kismama. Komolyan mondom, nem sétáltunk reggel sokat, mert Barni taknyos egy picit, de ha 25 terhes nőt nem láttam, akkor egyet se. Úgy tűnik, ha süt a nap, és hétvége van, kiengedik őket a szabadba. 😀

Természetesen nem engedik el őket egyedül! Mindegyiket kísérte valaki karonfogva, nehogy elfújja véletlenül egy hirtelen feltámadó széllökés, vagy elcsúszanak egy lehullott levélen, és gyök kettővel topognak a járdán… :-S

Sokan mondják, főleg itt élő magyarok, hogy a legtöbb kínai kisbaba olyan “kis bamba fejű”, és lassú is. Lehet hogy azért mert anyu csak ritkán mozdul meg igazán a 9 hónap alatt, és ezt az időt gyakorlatilag teljes nyugalomban töltik, aztán ráébredve a világra csak tátják a szájukat, és szemlélődnek csendesen???

Nyilván nem ez a poszt hivatott ezt eldönteni, és nem is bíráskodni akarok én az itteni szokások felett, mert mindenki a saját eszét, családi, népi hagyományait követi, de az azért szintén érdekes hogy tradicionálisan születés után 100napig se anyu, se baba nem mozdul ki a lakásból…

Biztos megalapozzák ezzel nagyon az anya-gyerek kapcsolatot, mivel nem úgy mint nekünk, szerencséseknek, nincs rá 2-3 évük, mert itt a szülési szabi 3 hónap, és utána a nagyszülők, vagy egy Ayi felügyeletére van bízva a csöppség. Aki pedig nem kényszerül munkára, mert apa eleget keres, vagy többet, az is szintén Ayira bízza a továbbiakat, mert a kínai hölgyek el sem tudják képzelni hogy 3 hónapnál többet folyamatosan babázzanak, sőt! Nekik az a furcsa hogy én itthon vagyok Barnival, és még nem jár oviba????

Tényleg furcsa… 🙂