Szereted…


Mára csak egy ilyen kis színes jut, aztán zuhanok az ágyba.

Jópár hónapja volt már, hogy Barni egyszer csak azt mondta:

“Szereted Apát!”

Én meg persze olvadoztam. Aztán persze Anya se maradt ki, és jött:

“Szereted Anyát!”

majd nem sokkal később egy kijelentésbe foglaltuk az egész családot:

“Szereted Apát, Anyát, Tesót!”

Hamar rájött Barni, hogy ez így nem kerek. Így lett belőle nagyjából a Kínába visszaérkezésünkkor ez:

“Szereted Apát, Anyát, Tesót, Barnit!”

Majd pár hete, a párnamánia és plüssfóka-imádat tetőzésekor már ez lett a mottó:

“Szereted Apát, Anyát, Tesót, Barnit, fókát, te párnád!”

Az elmúlt hetekben ezt ismételgette spontán amikor épp érzelgős kedvébe került 🙂 Tegnap azonban tovább bővült a lista:

“Szereted Apát, Anyát, Tesót, Barnit, fókád, te párnád, zenét, ezt!”

Az “Ezt” pedig mindig arra utal amit épp a kezében tart – legtöbb esetben egy autót.

Kíváncsi vagyom meddig bővül még a mondóka 🙂