Tegnap nagy esemény történt! Andival bicajozott, kettesben mentünk el egy rövid másfél órás körre! Az első tesztek bíztatóak, a saját bicaj beszerzése hamarosan indul – tavasszal Ricsi már rendesen el fog ücsörögni a babaülésben, így majd mehetünk együtt erre-arra.

Ma pedig együtt keltem a nappal (reggel hatkor), mert Jenővel bicajtúrát szerveztünk, kihasználva, hogy Andi nem marad egyedül a fiúkkal Manka nagyi segítsége által. Xinchangba mentünk, így most külön felfedezések bejegyzés nem lesz. A november eleji idő még kellemes, reggel azért elkelt a kabát a pulcsira, de amint kicit jobban beindult a napocska, felmelegedett az idő 16-17 fokra, úgy már egyáltalán nem kellett. Odafele nem variáltam az útvonalon, lekövettem a múltkori nyomomat. A vízivárosban most kicsit több időt töltöttünk el, sétálgattunk erre-arra, többségében helyiek voltak a környéken, nem turisták, nagyon kellemes volt, íme pár kép:

Felfedeztem az eddig kedvenc piszoár-feletti táblácskámat is (általában itt népnevelő bölcsességek vannak, de találkoztam már olyan hellyel is, ahol rövid viccek vagy történetek vannak kiírva. Itt az alábbi állt szabad fordításban három vörös gárdistával illusztrálva: “A kultúráért és a tisztaságért elvtársak, célozzunk!”

Hazafele kombináltunk, a Hunan Highway-n jöttünk végig, aminek az előnye, hogynyílegyenesen vezet a házunkig, a hátránya, hogy nagyobb rajta a forgalom. Ez nem a gyárnegyedeken jön át, hanem különböző külvárosi negyedeken: Xinchang – Hangtou – Xiasha – Zhoupu – Beicai és végül a belváros.  Még Hangtou-ban láttuk ezt a kis boltocskát:

Azért egyszer ezt is meg kellett nézni. Oka is volt, hogy erre jöttünk, még be kellett szaladnom az IKEA-ba babaszék-párnáért (meg szuperhotdogért :)), hogy a legfrissebb események után bővülhessen az asztaltársaságunk, amire délután egy óriási szunya után (mármint Barni + én :)) sort is kerítettünk:

Este meg még egy jó ks motoros túra is belefért:

Jó kis vasárnap volt.