Két keréken


Előre szólok – sokaknak unalmasnak tetsző bicajos technikai dolgokkal tömött bejegyzés következik.

Természetesen azóta tervezem a bicajvásárlást, hogy megérkeztünk (mi az hogy, már akkor terveztem, mikor 2008-ban még csak utazgattam :)) Pár napja eldöntöttem, hogy márpedig nekem itt összecsukható bicajom lesz – egyszerűen a távolságok és a szuper metróhálózat miatt itt ez a legcélszerűbb közlekedési eszköz – bár a helyiek (akiknek nem telik autóra) az elektromos bicajt/robogót jobban kedvelik.

Nekem azonban nem derogál a pedálozás, viszont ha messze kell mennem, vagy elfáradok, vagy kilyukad a kerekem, akkor is oda kell érnem a célomhoz, hiszen dolgozni kell – így hát adta magát az összecsukható bicaj.Gondolkoztam valami jóféle helyi tanyabicajon is, amiket 200-300Y-ért vesztegetnek – mondván azt nem baj ha ellopják – de mióta tudom, hogy már jön is csomagban az otthoni jól bevált lakatom, azóta véglegesen eldőlt a dolog – inkább kifizetek több pénzt, és lesz egy jó bicajom!

A Dahon márka ár-érték arányban itt Kínában a legjobb. Jó minőség, és helyben gyártják, szóval csak az importált kiegészítők drágák rá. Vadászgattam a taobao-n (helyi ebay) árakra, de úgy gondoltam, hogy inkább kicsit drágábban, de a márkaboltban fogom megvenni a bicajt, mert így van garancia, meg hát bicajboltban vásárolni amúgy is élmény

Ma munka után el is mentem a legközelebbi márkaboltba – mivel épp csúcsidőben metróztam, ez csak megerősített döntésemben, hogy nekem KELL egy bicikli…

Első körben, még itthon a Speed P8 modellt (itt KC083-nak hívják) néztem ki – ez itt listaáron 2800Y, azaz kb. 85000Ft (otthoni ár: 190000Ft, USA ár: 130000Ft), és a boltba érkezve is úgy gondoltam ezt veszem meg – kifogástalan alkatrészek, igényes felszerelés, megfizethető ár, csodaszép tűzpiros vagy lakkfekete festés – igaz, a sárvédő és a csomagtartó nem tartozék

De ott állt mellette a gyengébb felszereltségű Speed D7 (itt: KC072) egy olyan zöld színben, ami egyből magával ragadott… A vonzódásom a zöld színű bicajokhoz amúgy is közismert 🙂 Ráadásul 1000Y-nel olcsóbb volt, mint a P8… Tüzetesen végignéztem az alkatrészeket, mik a különbségek, de igazából nem találtam rajta összecsapott, vagy elnagyolt részletet. Talán csak a szimplafalú felni fájó pont, de abból elég masszívnak tűnik ami rajta van. De mégis… egyszerűen nem tudtam igazolni az 1000Y árkülönbözetet a másik bicaj javára, főleg úgy, hogy a váz pont ugyanaz mindkettőn, és ehhez az olcsóbbhoz járt a sárvédő és a csomagtartó (sks) is, ami egy városi bicajon fontos dolog szerintem.

Átbeszéltem az eladó sráccal a különbségeket, persze próbált győzködni a drágább felé, de ő is belátta, hogy gyakorlatilag annak az árából (ha hozzáadom a szükséges kiegészítőket) majdnem kapok két ilyen olcsóbbat (és hát ugye előbb-utóbb Andinak is szeretnénk egy bicajt, tehát van mire spórolni), és munkába járáshoz gyakorlatilag mindkettő tökéletesen megfelel.

Beállítottuk, mentem vele egy rövid próbakört és megvettem. Nem alkudoztam, cserébe fillérekért kaptam hozzá “ajándékba” pumpát és napelemes hátsó villogót. 1850Y volt a vége, azaz kb. 55000Ft (otthoni ár:  145000Ft USA ár: 95000Ft). Gyakorlatilag ha hazamegyek és már nem akarom megtartani, kb. ugyanannyiért el tudom adni, mint amennyiért vettem 🙂

Hazafele meg annyira magával ragadott a bicajozás, hogy nem is szálltam fel a metróra, hanem egyenesen hazatekertem – egészen lecsökkentek a távolságok. 🙂 Nagyon élvezhető egy ilyen kiskerekű bringa amúgy, relatív könnyű, jól gyorsul, és meglepően kezes és kényelmes. Ja és tényleg 15mp alatt össze lehet csukni!

Nagyon örülök neki, és ne aggódjatok, egyrészt vigyázok magamra, másrészt itt Pudongon olyan bicajutak vannak, amikről otthon csak álmodunk. 😀