Már csak két hét van az itthonlétből, de szerencsére nem mondhatjuk, hoy ne használtuk volna ki az időt. Amikor csak lehetőségünk akadt rá (és akadt) utaztunk, mentünk, kirándultunk. Hol messzebb, hol közelebb, de valahova mindig – ezért nincs is blogbejegyzés mostanában, nem vagyunk itthon. 🙂
A nyár fénypontja persze a régóta tervezett erdélyi utazás volt: július második felében 10 napra útra keltünk Erdélybe és Gyulára. Napi bontásban következik a rövid beszámoló, főleg a képekre kihegyezve.
Én közpéiskolás koromban évente jártam Erdélybe túrázni és nagyon szerettem. Aztán sajnos sokáig kimaradt a dolog – Andi pedig még sose volt. Ráadásul ugye egy lapos zsúfolt nagyváros közepén élünk – mi más lenne vonzóbb, mint egy ritkán lakott, tiszta levegőjű hegyvidék. A család szívélyes támogatásával kölcsön autónk is lett, így minden adott volt – júklius 8-án lefoglaltam egy erdélyi vendégházat Székelyudvarhelytől nem messze, Máréfalván, a Hargita tövében, és kedves barátainkkal, Danival és Ginával meg persze a fiúkkal útnak indultunk.
Az első nap relatív eseménytelenül telt. Hajnalban indultunk a Flórián tértől, a határon, Királyhágón és Marosvásárhely közelében álltunk meg rövid pihenésekre. A fiúk elég jól bírták az utat – de persze az utazást megelőző hetekben szoktattuk őket az autózáshoz és gyereküléshez, mert ezekben nem nagyon volt még részük. Bruttó 11-12 óra volt az út, mire fáradtan megérkeztünk a szállásra, aminek a tulaja már várt minket. A ház szuper volt, vadászház, három hálószobával, két fürdővel, nagy konyhával, tűzrakóhellyel, kerttel és teljes – de tényleg teljes – felszereléssel 12 fő részére, csendes helyen egy patak partján, de mégis közel a lakott részekhez is. Hatunknak pazar volt, mindezt 42EUR-ért naponta…
Jólesett volna pihenni, de más program akadt – már útközben kiderült, hogy hangyák vannak a kocsiban, mert folyton betámadták a kajánkat – nos, kipakoláskor derült ki, hogy nem hangyák, hanem egy komplett hangyaboly költözött be az alváz üregeibe a padlókárpit alá, raktak tojásokat, volt királkynőjük, minden – így jó másfél órás harcba kezdtem a több ezer hanyga kiirtására a padló alatt Élmény volt… Persze ez nem rontotta el a kedvünket, gyönyörű helyen volt a szállásunk, izgatottan vártuk a további napok élményeit.