A hétvégét a fiúk és Andi nélkül töltöttem – az éves, immár rendszeres csapatépítő tréninget tartottuk a kollégákkal. Tavaly ugye Nanjing városába és egy közeli fürdőbe mentünk, idén a Zhoushan szigetek, azon belül is Zhujiajian szigete volt a cél. Itt már voltam Robiékkal két éve egy napot és úgy gondoltam mind a távolság, mind az árak, mind a szórakozási lehetőségek ideálissá teszik a csapatépítéshez. Csapatépítésre pedig szükség van, mivel ugye nincs irodánk és részben otthonról dolgozik mindenki így heti 1-2x találkoznak egymással a kollgégák egymással, kell némi közös program. Ez kb. 3-4 havonta egy nagyobb közös ebédben és az éves kirándulásban merül ki.

Nem volt jelen a teljes csapat, Kathy 6.5 hónapos terhes, ezért nem jött, Kay pedig családi elfoglaltság miatt nem csatlakozott – ellenben Cathy hozta a fiát is, így hatan vágtunk neki péntek késő délután a négy és fél órás buszos útnak. Meglepően simán sikerült taxikat szereznünk a célhoz érve, így már este 10-kor a szállásra értünk.

A szállásunk a tengerparttól pár perc sétára volt, az időjárás október közepéhez mérve tökéletes, nappal 27, este 23 fok körül alakult. Hamar előkerültek a lányok napernyői, nehogy lebarnuljanak. Ünnepek után egy héttel alig voltak turisták a szigeten, nem volt sehol tömeg és az árak is kellemesek voltak.

Betaxiztunk a sziget központjára, ahol a piacon reggeliztünk. Utána a délelőtti program a feketekavicsos partszakasz volt, ahol bevetettük magunkat a vízi vidámparkba.

A lányok közül ketten is nyakig vizesen végezték a kalandot, de nem vették zokon a dolgot, a napsütésben és a langyos szélben hamar megszáradtak.

Pár másik játék után még elmentünk körbehajózni az öbölben, majd vissza a városba ebédelni.

Sziget révén itt hús nincs. Hal, rák, kagyló és zöldség a választék. Szerintem senki se bánta, isteni finomat ettünk itt is és a hétvége többi részében is.

Rövid szabad program / pihenés után a strandra mentünk délután, ahol megcsodálhattuk a homokszobor kiállítás ezúttal elkészült műveit (Robiékkal szeptemberben voltam, akkor épp épültek anno), majd néhány lapáttal felszerelkezve mi is megépítettük közösen a magunk szobrát.

A víz meglepően tiszta volt és kék színű, 25 fok körüli hőmérséklettel, így egy pár perces fürdésre / hullámokon hasalásra beneveztem – kb. az egész strandon egyedül, de hát ugye ez Kína.

Utána még játszottunk sötétedésig a strandon, többek közt egy kínai kártyajátékot is, majd vissza a szállásra egy kitűnő vacsorát elfogyasztani.

Másnap egy gyors reggeli után a sziget harmadik nevezetességéhez – a fehér hegyhez (Baishan) mentünk, ez nekem is újdonság volt. Nagyon jót túráztunk a nem túl magas, de annál szebb hegyeken, sok jó kép készült. A belépő mindössze 20Y, aki erre jár, semmiképp se hagyja ki!

Utána telefonon felhívtuk a reggelről bevált taxisofőrt, aki elvitt minket Shenjiamen városba a barátja éttermébe egy utolsó ebédre – talán ez volt a három közül a legjobb, pedig erős volt a mezőny.

Utána irány a busz, és pár óra múlva vasárnap este már haza is értünk. Jó volt és tényleg összerázódott tőle a csapat. Kína nagy előnye, hogy a céges költségvetést se terhelte meg egyáltalán a kétnapos kirándulás.