Mozgalmas napunk volt, pedig nem mentünk sehova, csak a belvárosban sétáltunk. Kilenckor már úton is voltunk, új kedvenc 大桥六线 buszjáratunkkal szűk fél óra alatt a belvárosba értünk. Ez kb. olyan gyors, mint metróval, csak többet látni közben és kényelmesebb.

Az első megálló Avocado Lady boltja volt – közel egy kiló sajtot vettünk, mindössze 110yuanért! Állítom ez otthon se lett volna olcsóbb, van benne igazi ementáli, gruyere, gran moravia és ausztrál cheddar.  Nagyon finom mint, és ugyanez boltban simán másfélszer ennyibe kerülne. Sajtért mentünk, de ha ott voltunk akkor már vettünk magokat, pár avokádót meg más apróságokat.

Utána a volt francia koncessziós negyedben sétáltunk jó háromnegyed órát a csodás fákkal és kis boltokkal szegélyezett utcákon.  Kellemes volt az idő, sütött a nap,egy póló ilyenkor még bőven elég, úgyhogy Barni nem tudom honnan szedte a séta közben kitalált viccét: “Melyik városban van mínusz egy fok? A belvárosban!”

Láttunk sok mindent. Papucsboltot, ahol be is szereztünk egy kényelmes és meleg házi papucsot:

Hibiszkuszt, igazit:

Buldózert:

Szép lányt:

Manka nagyinak való óvodát:

Parkolóórát. Ez Barninak teljesen újdonság volt, így kért egy közös fotót.

Zokni és harisnyaboltot (itt nem vettünk most semmit):

A babakocsit megunt Ricsit:

Szépen gondozott útmenti zöldterületet. Barni: “one, two, three, smiiile!!!”

Utána megérkeztünk második úticélunkra, a nemrég megnyílt Uniqlo Shanghai boltba. Ez egy japán ruházati bolthálózat amit nagyon szeretünk és most nyitottak egy hatalmas boltot a huaihai road-on. Nem akartunk venni semmit (nem is vettünk, majd amikor akciósan árulják pár hónap múlva a dolgokat, akkor :)), nézelődni jöttünk, nem csak ruhákat, hanem magát a boltot is, mert szinte olyan, mint egy modern művészeti múzeum.

A fiúk alig bírtak magukkal, én futottam utánuk és kezeltem őket, amíg Andi nézelődött.

Utána kint Andi lecsapott egy frissen facsart gránátalmalére és mentünk tovább a harmadik állomásra, ami a Di Shui Dong hunani étterem volt. Erről majd írunk külön.

Mire az étteremben végeztünk már negyed kettő volt, de inkább nem rohantunk, buszoztunk hazafele is. A fiúk háromkor kerültek az ágyba, hogy ne csússzon meg nagyon a nap, fél ötkor kelés volt, és némi uzsi és játék után indultunk tovább.

Még egy tervünk volt mára, fahéjat kellett venni a közeli import élelmiszer boltban és egy kis sütievéssel akartunk rátenni a koronát a napra. A fahéj hamar meg is lett, a sütizőnek otthont adó bevásárlóközpontban viszont bicikli- játék- és kézműves termék kirakodóvásár volt az udvaron, ennél jobb kombináció számunkra ugye nem is lehetett volna, így muszáj volt körülnézni 🙂

Andi némi hezitálás után kényeztette magát egy gyönyörű holdkő fülbevalóval, én pedig nem, nem vettem biciklit, de kiviteleztem a már régóta esedékes pénztárcacserét egy szép új bőr tárcára. Kicsit még nézelődtünk, összefutottunk Barni ovistársával, Apple-lel is, majd pedig hazabicajoztunk, jó későn, nyolc körül értünk haza.

Vacsi az étteremből hazahozott maradékokból, skype, fürdés, és fél tízkor kerültek a fiúk ágyba. Mi meg még blogot írunk. Szuper kis nap volt.