A délelőtti túra után jó fáradtak voltunk, szívesen eldőltünk volna aludni, de várt minket egy másfél órás vonatút Ningboba.

A vasútállomásra egész hamar kiértünk, volt még bő egy óránk az indulásig. A pályaudvar előtti parkos részen ücsörögtünk, a fiúk befalták az előzőleg feldarabolt barackot, majd a kisautók tologatása volt a program, valamint, hogy minél messzebbre szaladjanak előlünk a tiltásunk ellenére is. Én épp kivételesen szocializálódtam és adtam némi életjelet magamról a családnak, barátoknak, Peti meg futhatott utánuk. Főképp Ricsi igen virgonc volt.

Eljött az idő és felszállhattunk a vonatra. Ricsi persze nem akart aludni, pedig nagyon álmos volt már.

 

Barni szépen, békésen elrajzolgatott egész idő alatt. A vonatút után beálltunk a taxira várók hosszú, kanyargós sorába, ahol kicsit több, mint fél óra és 44taxi után végre beszálltunk az autóba amely a szállodába repített. Richárd természetesen még amíg vártuk a taxit, a bőröndökön ülve elaludt. 🙂

Peti valami hihetetlen akcióban egy ötcsillagos apartman hotelban foglalt szállást, teljes luxus! Mosógép, kávé, vezetéknélküli hangfal, még fülpiszkáló is volt! 😀 (mondjuk ez szerintem Kínában gyakoribb egy szálláson, mint a kávé. :))

Kicsit pihegtünk, Ricsi is felébredt szép lassan és birtokba vette a szobát Barnival karöltve. Én ittam egy kávét, Peti éttermet vadászott a neten. Miután mind kiéltük  szükségleteinket, elindultunk vacsorázni.

Peti egy helyi éttermet nézett ki, de erről majd külön bejegyzésben írok. Jót ettünk amúgy!

Vacsora után megnéztük picit a város egy kis szeletkéjét. Sétáltunk a folyóparton és a főutcán is picit, aztán mivel késő volt már, útba ejtettük a helyi TESCO-t, hátha akad valami számunkra ehető reggelinek való…

Persze nem volt. Az egész áruházban nem volt szerintem semmi, amit szívesen megettem volna. Csupa müanyag vagy nagyon kínai kaja. A végén már a szagok is irritáltak minket, így kimenekültünk az áruházból. Egy “nagyon fincsinek tünő” tortát a  neon színeivel és a hypozott tejszínhabbal a tetején azért megörökítettem, hogy láthassátok, mennyire nem volt normálisnak mondható élelmiszer a boltban.

Nagyjából minden hasonló volt sajnos… Nem gond, aznap már úgysem voltunk éhesek.

A szállodában gyors fürdés után már aludtunk is! 🙂