Második nap nagy adag rántottával kezdtük a napot meg persze a kötelező “más ágyában aludtunk” képpel. 🙂

Mi nem sokat aludtunk az éjszaka, Ricsi szórakoztatott minket, semmi áron nem akart aludni, pedig igazán fáradt volt már. Végülis neki könnyű, alhat a babakocsiban, amikor csak kedve tartja. 🙂 Szerencsére most sokan voltunk így volt segítség a cipelésben is – kellett is, mert sok volt a lépcső.

Első utunk egy kis templomocskához vezetett, aminek bejárata impozánsabb volt, mint maga a templom.

A templom kertjében épp nyíltak a fákon a hatalmas fehér virágok. Erikával szinte versenyszerüen próbálkoztunk minnél közelebbi képeket készíteni róluk. Csodaszépek. Ha valaki tudja a nevét, ne állja meg megosztani velem!

Továbbhaladva egy pagodaszerüségbe botlottunk, a tövében két nő imádkozott, furcsa látvány volt. Felálltak, aztán térdre borultak és egy jógamatracon előrecsúszva lehasaltak, majd vissza. Ezt ismételgették. Végülis testedzásnek se rossz… 🙂

Itt elég jó volt a kilátás, bár az idő nagyon párás volt. A fiúkról Ricsi kivételével készült is egy-két klassz csoportkép.

A hegyről lefele majd kicsit arrébb buszozva a nanjingi bárnegyedbe ütköztünk, épp egy fút/lányt fotóztak természetellenes pózban. Rátaláltunk a “Richy club”-ra is:

Továbbsétálva Sun-Yat sen (korábbi köztársasági elnök) rezidenciáját néztük meg (a mauzóleuma a hegyen van ahol tegnap voltunk, ezt kihagytuk). Volt ízlése, az már egyszer tuti. Nagyon szép kertes részeket láttunk, tavacskával, szép épületeggyüttesekkel.

Még egy klassz “kőboltot” is találtunk, gazdagabb is lettem egy szép nyaklánccal. 🙂

Már nagyon éhesek voltunk, de nem kockáztattuk meg, hogy beüljünk egy étterembe, mentünk vissza a szállásra a csomagokért onnan meg tovább a pályaudvarra. Az állomás felé Barni elaludt a buszon, Jenő cipelte tovább.

Még az állomáson elfogyasztott sültkrumpli és a csirkeszárnyak se tudták rábírni az ébredésre. Szerencsére Ricsi is elaludt a hazafelé vezető vonatút alatt. Shanghaiban aztán taxiba szálltunk és hazamentünk. Nem volt gond az alvással otthon sem. 🙂

Nanjing pedig jó hely, nagyon értékelnénk ennyi hegyet-zöldet Shanghaiban is, de sajna nincs. A belváros pezseg, az emberek normálisak, az árak olcsóbbak mint Shanghaiban és rengeteg jó étterem van. Simán laknánk itt is.