Hogy miért éppen a Fülöp-szigetekre, azon belül Palawanra szerveztük a búcsúnyaralásunkat? Andi nagyjából már a Kínába költözésünk óta rágja a fülem, hogy utazzunk el a Fülöp-szigetekre. Bevallom a tengerparton heverészős nyaralás nem az én világom (talán ez már kiderült a blogból eddigre :)), így nem nagyon terveztük, hogy elutazunk. Hogy mégis eljutottunk ide, az több tényező együttállásából született. Egyrészt amint biztosra tudtuk, hogy el fogunk költözni Kínából, hirtelen nagyon sürgőssé vált annyit utazni, amennyit csak tudunk. Ki tudja mikor lesz lehetőségünk megint a világ ezen részén utazgatni – és sajnos még relatív keveset láttunk Kínából is, nemhogy Ázsia Kínán kívüli részéből.
Ha pedig már utazunk, akkor a Fülöp-Szigetek Shanghaihoz viszonylag közel található (a főváros, Manila csak 3.5 óra repülővel, onnan meg minden szigetre át lehet szállni), a szállás és az élet olcsó + nem utolsósorban nincs annyira elturistásodva mint Thaiföld – legalábbis találni olyan szigetet, ami még nincs. 🙂 Mindezen felül Erikáék voltak Palawan szigetén, és amit meséltek, az sokkal szimpatikusabb volt, mint amit a Fülöp-szigetek többi részéről, a nagy kiépített resort hotelekről hallottam.
Így aztán elkezdtünk nézelődni, és egyszer csak – még februárban belebotlottunk néhány szuper akciós repülőjegyre, amikkel reálisan megvalósíthatóvá vált az utazás. Mindehhez annyi kellett, hogy még februárban lefoglaljuk a decemberi jegyeket… hát, ezen ne múljon, legyen… úgyis májustól novemberig tart az esős évszak, december végén meg már utazunk Magyarországra haza.
A repülőjegyek után pár héttel nekiálltam szállást is keresgélni – úgy döntöttünk a szigeten utazgatás helyett most egy tengerparti részen töltjük időnk nagy részét – hat éjszakát – és a maradék kettőt pedig a sziget fővárosában, Puerto Princesa-ban töltjük el. Már csak a legérdekesebbnek tűnő tengerpartot kellett kiválasztani – a szempontjaink a tiszta víz, érintetlen természet és kevés ember voltak. Így esett a választásunk a mindentől kieső helyen levő Port Barton-ra, de még ezen felül is fokoztuk kicsit a kalandokat – ugyanis találtunk egy, még a falutól is bő fél órányi hajózásra található partszakaszt, ahol egy kanadai-filippínó család által üzemeltetett kemping található.
Úgy határoztunk, belevágunk ebbe is és még áprilisban lefoglaltuk a sátrunkat december elejére. Így utólag visszatekintve nem is választhattunk volna jobban. A részletekről később, a nyaralásról 12 bejegyzést tervezünk – 2-3 naponta várható majd, hogy kikerülnek a blogra pár képpel együtt, a tizenkettedik pedig a teljes galéria lesz (1920 képből kell válogatni, én írok, Andi a képeket kezeli…)
Utána meg nekiállunk a maradék Kínával kapcsolatos emlék lejegyzésének is 🙂