Hangzhou 2. nap

Panda Posted in Ünnepnap,Tags: , , ,
1

Még előző nap este, miközben Ricsi békésen szundikált köztünk, elterveztük mit nézünk majd meg. A tó nyugati partja és az egyik leghíresebb épület+kert, Guo Villája, és az egyik kis sziget volt a cél. Reggelire – mivel a szállodában nem kértünk- gyümölcsöt ettünk, Mankáék valahonnan szereztek péksütit. Az egy sarokkal arrébb levő boltból.

Miután alaposan bekentem naptejjel a családot, elindultunk. A taxi-helyzet nem a legrózsásabb Hangzhou-ban pláne reggel kilenckor, de azért sikerült fogni egyet, ami elvitt a célig. A cél pedig természetesen mi más lett volna, mint a West Lake, azaz a nyugati tó. Hangzhou összes nagyobb nevezetessége a tó partján hever körbe-körbe. Ez így együtt tavaly óta mind a világörökség része (mint a Duna + panoráma), és mindig azt mondják róla, hogy a természet és az ember alkotta táj tökéletes harmóniája – és nem is tévednek sokat. Van több, mint 1200 éves épület és persze vannak újabbak, alig száz évesek is, de nincs túlépítettség, és megmaradt a természet szépsége. Turista az bezzeg van bőven. A tavat -az épületeken kívül- három oldalról hegyek határolják, a maradék keleti oldalon pedig Hangzhou belvárosa terül el. Így kb. olyasmi a hlyzet, mint Budapesten – hiába hatmilliós városról van szó, ha jó helyen laksz, negyed óra alatt kiérsz a természetbe és a hegyekbe.  A XIV. században Maco Polo is erre járt, állítása szerint Hangzhou “vitán felül a világ legcsodásabb és legnemesebb városa”. Ekkor amúgy másfél millió! ember lakott itt, a gazdagság pedig fényűző volt a rengeteg kereskedőnek köszönhetően. Aztán ahogy az öböl egyre sekélyebb lett és nehezen jutottak el a városig a hajók, idővel a kereskedők átköltöztek egy nem túl messzi kis városkába közelebb a tengerhez, amit Shanghai-nak neveztek. A többit pedig már ismerjük… Beszámoló alább, képek a bejegyzés végén

More »