Számmisztika

zaqrack Posted in Gondolatok
2

Ma utánaszámoltam hány napot töltünk még Kínában. Ötvennyolcat. De abból még nyolcat a Fülöp-szigeteken, így ténylegesen 50 marad. Hát nem sok. De mihez képest?

Közel négy éve, pontosan 1320 napja szálltunk le azzal a bizonyos három bőrönddel Shanghaiban. Azóta (Hongkongot kivéve, de ugye elvégre Hongkong is Kína :)) egyszer sem voltunk Kínán kívül, még nyaralni sem, kizárólag hazalátogatási céllal hagytuk el az orszégot. Meg volt még az én indiai üzleti utam, de az nem számít, mert a család itt volt Kínában.

Mondjuk szerencsére elég sokat és gyakran voltunk otthon. De nem mindig… A leghosszabb Kínában töltött folyamatos napjaink száma 305 volt, 2012 február 7-től 2012 december 6-ig. Azért az hosszú volt…

De mennyit is voltunk otthon pontosan? Pontosan ötször utaztunk, az elején évente, utána évente kétszer. A legrövidebb hazalátogatás 36 napos volt, a leghosszabb 97. A repülésekkel töltött napokat is beleértve összesen 307 napot – tehát majdnem egy teljes évet a közel négyből és összesen több időt, mint amennyi a leghosszabb egy huzamban itt tartózkodásunk napjainak száma volt. Azért így könnyebb volt kibírni nem?

Számomra a legérdekesebb, hogy amikor visszatértünk idén október elsején erre az utolsó körre Kínában, arra a napra esett az ezredik Kínában töltött napunk. És most már csak 50 van… Kicsit sírunk, főleg mert a jelen állás szerint a közeljövőben, várhatóan még én se utazok errefelé majd, nemhogy Andi és a fiúk, tehát afféle igazi nagy elszakadás leszez, de közben azért kicsit mosolygunk is pakolás közben. És pakolunk sok mindent amit majd emlékeztet minket az itteni életünkre.

Megpróbálok az ilyen hazaszállítandó tárgyakról egy 20-25 részes kis sorozatot összerakni. Drukkoljatok.  🙂

 

 

Peking, ujgur étterem – Xibei

Panda Posted in Let's go restaurant!
1

Az ujgur éttermekkel egy bajom van: sok a birka. Ha Peti írná a bejegyzést, ez így nézne ki: “Az ujgur éttermeket imádom! Sok a birka!”

Mivel azonban most nekem van időm írogatni, ezért az én szemszögemből idézem fel az ételek ízét és állagát, ami szöges ellentétben áll a többiekével, mivel Peti, Csimi és Marci totálisan meg voltak elégedve az étkekkel.

Az étterem maga, nagyon klassz kis hely, látványkonyha van, az összes konyhai folyamatot látni lehet a hatalmas üvegfalak mögül, mindenki nagyon kedves, barátságos, a gyerekekkel különösen. Az asztalokon homokóra mutatja mennyit kell várni, amikor felveszik a rendelést megfordítják és garantáltan nem pereg le, mire kihozzák az első fogást. Ez amúgy egy nagy országos lánc, Shanghaiban is több helyen van éttermük. A neve amúgy egy szójáték, Kína nagy konyhaművészeti részei közül az egyik az északnyugati, azaz 西北 (xibei), az étterem neve meg 西贝 (xibei), azaz nyugati kagyló. Na kagyló az pont nem volt 🙂

More »