Mostanában kicsit később járok be dolgozni – egyrészt mert az ügyfélnél csak de10 körül kezdenek el beszállingózni az emberek, másrészt pedig így lehetőségem nyílik együtt reggelizni a családdal – amitől máris szebben indul a nap.
Amúgy rájöttem, hogy miért kelek olyan könnyen reggelente, mióta Kínában vagyunk – mert még sose kellett sötétben kelnem. Reggel hatkor ugyanis már bőven világos van, még így télen is.
No de vissza a témához – így a késői indulással még az Ayival is tudok pár szót ejteni, ami szintén jó. Megbeszéljük hogy ízlett amit főzött, hogy viselkedik Barni, mikor utazunk erre-arra, stb.
Ma pedig az Ayi panaszkodott. Azt mondta, a múlt héten beszélgettek lent a parkban, és kérdezték tőle, hogy hívják Barnabást – mire ő az igazat válaszolta: “Nem tudom!”
Ugyanis még a kezdetek elején, mikor nem tudta kiejteni, hogy Barnabás, felkínálta, hogy akkor majd inkább úgy hívja, hogy Baobao, azaz Baba. Barni hallgatott is rá, tehát nem volt gond – aztán így maradtunk, de ennek már fél éve.
Ez így nem mehet tovább – gondoltam, és megpróbáltam elmagyarázni az Ayinak, hogyan tudja kiejteni kínaiasan, hogya Barnabás, vagy legalább hogy Barni – de persze sikertelenül, hiszen ez a sok furcsa mássalhangzó egymás hegyén-házán legalább olyan leküdzhetetlen akadály neki, mint egyszerű halandónak a kínai hangsúlyok.
Így hát beérve a munkahelyre úgy döntöttem, nevet adok Barninak. Mivel nem vagyok elég képzett, hogy igazi, a személyiségre is utaló jelentéstartalmú kínai nevet adjak neki (nem születtem kínainak), így a névszótár és a hangátírásos nevek közül választottam. És ha már ott jártam, Andi is kapott nevet. Egyből el is küldtem az Ayinak SMS-ben, amire a szokásos reakciót kaptam: “Wo tongzhi le” – azaz “Tájékoztatva lettem”. Furák ezek a kínaiak néha 🙂
Így lett Barniból 巴尼, azaz Bání, Andiból 安蒂, azaz Ándí, én pedig maradok 彼得, azaz Bídö.
Kiejtéshez klikk ide. Jelentésük nincs sok, de majd maximum ha már nem tetszik, lecseréljük. 🙂 És legalább szegény Ayinak már nem úgy kell hívnia kiscsaládom, hogy “Baba” és “Babamama” 🙂