Idén méltatlanul hanyagoljuk az utcai kajákat, pedig ez a kínai konyha egyik legérdekesebb -és legelérhetőbb- ága. Az oka egyszerű: A környéken már mindent végigpróbáltunk ami szimpatikus, így inkább a bevált helyekre járunk vissza – a belvárosban, ahol minden sarkon 4-5 féle utcai kaját kapni pedig ritkán járunk.

Pedig még bőven volna mit felfedezni, ezért úgy döntöttem, mostantól ahánszor metróval megyek dolgozni az ügyfélhez (ez nem olyan gyakori, kb. havi 1-2x fordul elő), akkor kipróbálok egy-egy új utcai kaját. Külváros -és irodanegyed- révén ugyanis a metrómegálló mellett hosszú sorban állnak a kis mobilkocsis árusok, jó 10-15 féle különböző finomságot árulva, mindenki a saját kis portékáját.

Ma neki is álltam, mikor korgó gyomorral hazaindultam a munka végeztével. Egyből megakadt a szemem a krumpliáruson. Miért? – kérdezhetné a kedves olvasó, hiszen a krumpli nem éppen különlegesség. Persze, nem az – otthon. Itt nagyon ritka, hogy magában ennék, pláne hogy sütve. Ráadásul a boltokban, piacokon legkisebb kapható krumpli akkora, mint az öklöm – ez az árus azonban apró kis újkrumplikat árult (csak tudnám, honnan szerzi…) És nem is akárhogy!

Egy nagy vasserpenyőben, egészen minimális olajon (ez itt mifelénk nagy szó) pirultak szépen a krumplik. A kisebbek egyben, a nagyobbak félbevágva – így egy darab pont egy falatnyi – kb. 2x3cm. Friss, forró, nincs előre elkészített, a párában összeszottyadt adag.

Vásárláskor egy kis dobozba halmozza a krumplit (ami amúgy kínaiul 土豆, pinyinnel írva tudou, ejtsd: túdó, ami szó szerint annyit tesz, hogy “földbab”. Maga a név is sokat elmond arról, mennyire alárendelt szerepben van a krumpli a kínai konyhában), és szór rá fűszereket – paprika, bors, só (SÓ!!!), meg gondolom egy kis ízfokozó szokás szerint (mert megint elfelejtettem szólni, hogy nem kérek). Csípős szószt csak ha külön kéred, de a paprika alapból csíp egy kicsit. Tesznek még rá aprított zöldhegymát, zöldkoriandert és vékony csíkokra vágott uborkát – utóbbi talán a leginkább meglepő hozzávaló, de nagyon illik hozzá!

A közepes árkategóriájú utcai érelek közé sorolnám,5Y egy adag (180Ft), kellemesen elűzi az éhséget és nagyon finom. Szinte otthon érzem magam amikor eszem, hiszen otthon minden tavasszal rakásra pirítottuk az újkrumplit otthon köretnek. Persze azért a koriander ad neki egy jellegzetes “kínais” ízvilágot, de ez abszolút jót tesz neki. Magában is abszolút megállja a helyét. Kapsz hozzá egy kis hegyes hurkapálcát, azzal lehet egyesével nyammogni.

Mire leszálltam a metróról, el is fogyott, pedig úgy terveztem viszek belőle Andinak is egy kicsit. Majd legközelebb. 🙂