Ez így nem működik, kérem! Nem írunk több posztot, amíg nem kommenteltek! Tisztelet, és köszönet a kivételnek, akinek mindig van hozzáfűzni valója!

Ma elmentünk busszal a túlpartra a Tian Zi Fang-hoz, ez valaha egy gyárnegyed volt, de átalakították egy turistásabb lakónegyeddé, tele egyedi tervezésű, gyönyörű holmikkal, és éttermekkel.

Nagyon kis hangulatos hely, és mivel Peti felfedezte az itteni buszokat, ezért avval mentünk szinte végig. Nagyon jó élmény volt, sokkal többet látni a városból, mint a metrón ülve! Barnabás meg szórakoztatta a buszközönséget! A séta után kicsit barangoltunk a városban, beültünk ebédelni egy helyre, a Lin Long Fang-ba, ahol egy helyi specialitást a Xiao Long Baot kóstoltuk meg. Ezek gőzölt húsos batyuk, ettünk rákos-malachusisat, meg sima malachusisat. A malacos jobb volt, bár nem sokat ettem, mert a benne lévő húslé mindhárom alkalommal az asztalon landolt. 🙁 Peti nyomta be az összeset, Barni csak megkóstolta, de neki kicsit sem ízlett. Ezt egyébként úgy kéne enni, hogy kiszívja az ember előtte a levet a gombócból, aztán magát a gombócot eszi meg ecetes gyömbérbe mártogatva. Micsoda hülyeség!

Ezután Petinek lelkiismeretfurdalása volt, hogy én nem ettem semmit, így kihasználtam a helyzetet, és kísérleteztem a helyi nasikkal. 😀

Először egy babos fagyit ettem, nevetséges áron (1Y, azaz 30HUF), ez jó volt, kicsit sem zöldbab ízű, édes, finom, kicsit a zöldteára emlékeztet.

Aztán hogy ne csak édességet egyek, kaptam egy szintén gőzölt gombócot, ez olyan öklömnyi méretű, belül édes babpüré, erről már írtam hogy jó. Szintén 1Y, bocs, nem is, 1.20! Kép nem készült.

Végül bambuszlevet ittam, mint a pandamacik, bár nagy részét Barni elkunyerálta. 🙂 Ez is nagyon finom, jó édes,az ízét nem tudnám mihez hasonlítani, nagyon jó!

Itt már nagyon elfáradtunk, főleg Barnus, szóval nekivágtunk megkeresni a hazafelé induló buszt. Kis séta kellett csak hozzá, és a busz is hamar jött!