Licsi


Peti hozta haza, megmutatni, hogy ő a tuti. Minden ízek esszenciája, a legszebben mosolyog rád az utcán, ami mellett nem tudsz vágyódás nélkül elmenni.

Nekem nem különösebben tetszett a külseje, a rambután sokkal jobban el tudja magát adni élénk színeivel. Ellenben ez: Haja nincs is, a fejbőre fakó rózsaszín, helyenként a zölddel keveredve.  A kissé rücskös bőr alatt ott a világ összes édes, isteni íze, csordultig gyümölcslével. Végigcsurog a torkodon, kívül, belül, mancsos lesz a kezed, utána jöhet a mosakodás. Ugyanezt az élményt nyújta egy barack, amit nem lehet úgy megenni, hogy ne csöpögtetnéd le a ruhádat.

Szezonális, tehát ha élvezet volt az együttlét, ki kell használni a kínálkozó alkalmakat!

Számomra a Rambután sokkal megnyerőbb, elegénsabb. Ott a luxus dominál, a Licsi ellenben sokkal hétköznapibb, átlagosabb. Persze nem egyforma mindenki ízlése, így csak a magam nevében beszélhetek. 🙂