Uj bowdenek, uj, gyorsabb gumik. Kinai tuningstilusban ujul meg a mostanaban meltatlanul hanyagolt kis Dahon
Barni es a yam
Repülő halak
Ma Apa-fiú délutánt tartottunk. Amíg a fiúk aludtak én gyorsan kibicajoztam a tengerpartra meg vissza, pont hazaértem mire felkeltek. Egy gyors uzsonna után pedig elidnultam Barnival és Ricsivel nyakunkba venni a várost. Anyát otthon hagytuk, hogy különböző zöldségeket kenhessen nyugalomban az arcára.
Barni hetek óta a tengerpartra vágyik, nem az ittenire, hanem a homokos partosra. Sajnos ez messze van. Így jobb híján a folyópart felé vettük az irányt. Felpattantunk a 792-es buszra, ami 4 megálló után kvázi magánjáratként üzemelt, mert rajtunk kívül nem ült rajta más. Élvezettel hallgattuk (nem) a tévében szóló nemzeti érzelmű dalokat, nagy a készülődés a kedden kezdődő ünnepekre. Idén 64 éves a Kínai Népköztársaság.
A parti sétányra megérkezve gondolkoztunk egy oda-vissza kompozáson a túlpartra, de végül elvetettük a dolgot mert elég borús volt az idő, féltem hogy hamarosan esni kezd. És milyen jól tettük! A partra leérve ugyanis – ahol általában sosincs senki- nagy meglepetésünkre nagy sokaságot és sátrakat találtunk.
Ezzel is megvolnánk
Mindössze ennyi engedélyre, tanúsítványra, pecsétre és azonosítóra van szükséged, ha Kínában szeretnél bejegyeztetni egy céget külföldiként. Meg persze időre és pénzre. Sok pénzre. Ha pedig mondjuk megváltozik mondjuk a cég bejegyzett címe, vagy az ügyvezető személye akkor mehetsz az összes hivatalba frissíteni az adatokat és kérni az új papírt.
Ja és mostantól szólíthattok igazgató úrnak, ha épp úgy tetszik 🙂
Párkeresés egészoldalas hirdetésben
Van ez a Shanghaiban élő külföldieknek szóló újság. Érdekes szokott lenni, előfizettem rá, olvasgatom néha üres perceimben (hahaha). Most is ez történt, majd pedig megakadt a szemem egy egész oldalas hirdetésen (nem olcsó dolog) ami nagyon más volt, mint a többi az újságban, egy fényképes párkereső hirdetésnek tűnt. Elolvastam. Nem vicc volt vagy gerillamerketing kampány, tényleg egy párkereső hirdetés (oda is írták a lap aljára, hogy hirdetés) És ez a hirdetés nagyon sokat elmond arról, a kínai nők nagy részének mik a prioritásai és a fontos dolgok az életben… (és ne felejtsük el, a 30 feletti egyedülálló nőket Kínában “maradéknak” tartják.
Lefordítottam angolról magyarra, hogy mindenki élvezhesse. Néha nagyon bizsergett a tenyerem hogy beszúrjak pár megjegyzést, de megálltam – mindenki szúrja be a saját gondolatait magának – vagy kommentnek alulra.
Név: Angel
Kor: 39
Magasság: 160cm
Születési hely: Jiangsu, Kína (jelenleg Shanghaiban él)
Horoszkóp: Halak
Foglalkozás: Szabadúszó
Ovis hírmondó
Ma voltam szülőin. Barni ugye már K1-es (középsős), ez az alábbi változásokkal jár:
- minden reggel nasi után háromnegyed óra kinti játékkal kezdenek
- ebéd után / alvás előtt is kimennek sétálni az udvarra pár percre, ha jó az idő
- délutáni alvás már csak másfél órás és opcionális (aki nem alszik, mehet pl. rajzolni a rajzterembe)
- a kis nyomtatott latin betűket is tanulják írni, nem csak a nagyot (igazából nem írni, hanem követni a formát)
“Kötelező” délutáni programok (tanterv része), mind heti egyszer 45 perc, mind külön szakképzett oktatóval:
- Oulala art (tavaly járt rá fakultatív, rajztanár jön, gyurma, kézművesség, festés, stb. sokféle anyaggal)
- Co&Ko zene (tavaly is volt, különböző hangszereket használnak a gyerekek és együtt zenélnek egy alapritmusra – koreai találmány)
- Jóga
- Tornaóra (udvaron vagy tornateremben)
- Space Monkey (matekóra játékosan)
Fakultatív délutáni programok, a két blokkból választhatunk egyet-egyet, még nem döntött Barni:
Keddi blokk:
- Görkorcsolya
- Tánc (kínai)
- Angol “irodalom”
Csütörtöki blokk:
- Karate
- Foci
- Origami
- Görkorcsolya
- Gyurmázás
Tengerpart
A csütörtöki ünnepnapon ellátogattunk közösen a tengerpartra. Peti már volt korábban többször is bicajjal, társasággal és anélkül is. (nemrég kiderítettem, hogy egy a közelünkben megálló busz szinte egészen a partig jár, a végállomástól csak olyan bő fél óra séta a tengerpart, így megnyílt az út a családos látogatásra is, mert ugyan sokat bicajozunk együtt, az oda-vissza 55km azért sok lenne még…)
Felszálltunk a 989-es buszra, és nézelődtünk 32 megállónyit. A tengerparti piknikre félretett házi sütésü fahéjas csigák nagyon gyorsan fogytak útközben, picit aggódtunk, hogy mit eszünk majd a direkt erre az alkalomra vásárolt pokrócon ücsörögve.
(képek a bejegyzés végén)