A hatalmas étterembe lépve rögtön megcsapott minket a sok finom illat, ami a levegőben terjengett. Az óriási tér teletömve asztalokkal, emberekkel úgyszintén, lévén ebédidő volt. A dianping-en csupa öt csillag, mindenki ajánlja, jó helyen is van – ennek megfelelően népszerű, fél órát vártunk a bebocsáttatásra. Sorszámot adnak és hangosbemondóban mondják melyik szám mehet be – de afféle “közhírré tétetik” stílusban és hangsúlyozással, nagyon vicces, tényleg megtiszteltetésnek érzed, mire bejutsz, plána hogy a legtöbb hellyel ellentétben itt az utcán kell várakozni. 🙂
Helyet foglaltunk a kis hatszögletű asztalnál, majd Peti a klasszikus papírlapon ikszelgetős étlapot böngészte, én meg Barnival megkerestem a mosdót. Mire visszaérkeztünk, már rendeltek is, sőt, egy két fogást már ki is hoztak.
Az étterem és klasszikus tipikus nanjingi “dim sum” ételeket kínált, mi ezeket ettük – bőven volt lehetőség válogatni, mivel sokan voltunk. Jellegében nagyon hasonlított a Ningbo-ban annyira – okkal – szeretett kacsás-kutyás étteremre.
- párolt zöldségtál kukoricával, édeskrumplival, taróval, földimogyoróval – Andi: 5/1, Ricsi: 5/4 , Peti 5/3
- szójaszószos tésztaleves – Peti: 5/4 , Barni: 5/3, Ricsi: 5/4
- jiaozi, hússal töltött sült batyu – Peti: 5/5
- hideg sós főtt-pirított kacsa – Peti: 5/6 – ez valami eszeveszett finom volt.
- zöldségekkel pirított rizs – Ez pont előttem volt, így a nagyját én ettem meg, nagyon finom volt! Andi: 5/5
- gombaleves – Andi:5/3 Azt hittük egy többszemélyes tálat hoznak, ehelyett jött egy csészényi – így elég drágának számított, mint kiderült valami különleges gombából készül. Nem volt rossz, de nem a nekünk megszokott ízvilág.
- marha csípősen, zöldbabbal amit a pekingi kacsához hasonlóan lepénybe kellett tölteni- Peti: 5/4
- csípős-savanyú pirított krumpli – Andi: 5/1, Peti: 5/3
- ételízesítőnek ízfokozó (ezt senki nem ette persze, de jó jel hogy kirakják, mert feltehetőleg így nem annyi tesznek az ételekbe főzéskor…)
- tócsni fehérretekből – Andi:5/5, Peti: 5/5
- xiaolongbao – Peti: 5/4
- rákos rizstésztás gőzölt batyu – Andi:5/4, Peti:5/5 , Barni:5/3
- húsgombócos káposztás tésztaleves – Andi:5/4, Peti:5/5
- tésztalabda szezámmagkrémmel töltve – Andi:5/4.5
- tavaszi tekercs – Andi:5/4
A kaja nekem nem annyira tetszett, főleg, mert túlnyomó többségben a húsos és a tésztás kaják domináltak, még zöldség se nagyon volt, ellenben az étterem hangulata nagyon kellemes volt és izgalmas volt látni, ahogy az ételek előttünk készülnek el, hiszen a hosszú pultnál végigcsodálhattuk hogy készítik és szervírozzák az ételeket. Jó élmény volt, még akkor is, ha nem ez volt álmaim kínai étterme. 🙂 Az adagok relatív kicsik, van amiből kettőt-hármat is rendeltünk hogy mindannyian jóllakjuk – ellenben olcsó, a gombaleves kivételével egy-egy adag 300 és 600 Ft között mozgott.
Így egy hónap Magyarország után most e bejegyzés átnézése és a képek beszúrása után vágyom először vissza Kínába. De most nagyon. A gyomrom is korog pedig most vacsoráztuk magunkat tele. 🙂