Kivételesen egy kicsit technikai jellegű bejegyzés következik – a blog idei látogatottsági statisztikáiról. Március 20 óta mérem az adatokat, tehát nagyjából amióta beköltöztünk a kinti lakásba. Bár a blog célja nem a tömegek idevonzása, azért jólesik látni a növekvő és nem is olyan alacsony látogatószámokat. Az idei év számokban tehát így nézett ki.
Látogatók
zaqrack Posted in Uncategorized，Tags: blog, keresőkifejezés, keresőszó, látogatók, statisztika
31
December
2011
1
Itthon édes otthon :)
Panda Posted in Család，
28
December
2011
Két hete megérkeztünk kis hazánkba. Barni nagyon rendes volt, 6-7órát aludt a repülőn, így kipihenten érkezett meg a szép új repterünkre, ahol a két nagyi, mint valami mágnes cuppant rá egyből. Persze nagyon élvezte. 🙂
Azt a mai napig nem értem, hogy egy tíz órás repülőúton, miért adnak a gyerekmenühöz csokit, ha egyszer nyilvánvaló, hogy a gyerekeknek aludniuk kéne… mindegy.
Én a magam részéről egész jól bírtam az utat a pocakommal, de jóval kényelmesebb volt nélküle, még úgy is, hogy Barnabás semmit sem aludt odafele anno.
Pekingi kacsa
zaqrack Posted in Konyha, Utazás，Tags: étterem, kacsabőr, kacsanyelv, Peking, Pekingi, pekingi kacsa
10
December
2011
-Ezt a bejegyzést Andi írta – én a dőlt betűs részekkel kontárkodtam csak bele.-
Peti már Pekingbe érkezésünk előtt pedzegette, hogy ittlétünk alatt mindenképpen el kell mennünk egy igazi pekingi kacsát enni. Én bevallom őszintén, ódzkodtam tőle, egyrészt azon kívül amit az Ayi főz, mostanában nem sok kínait ettem, másrészt a honvágy miatt folyamatosan európai kajákat kívánok (persze lehet, csak a terhesség miatt), harmadrészt pedig nagyon jó kacsát csinálok én magam is.
Az első pekingi napon nemhogy a kacsától, de Pekingtől is elment az összes kedvem. Ma a Nagy Falnál újra visszajött szerencsére – de valamiért nem vártam túl sokat a pekingi kacsától, kedvem se volt sok menni, de Peti annyira lelkes volt, hogy nem volt szívem nemet mondani, így aztán hazaérve Peti foglalt is asztalt este hétre.
A pekingi maffia birodalmában
zaqrack Posted in Munka, Utazás，Tags: alku, átverés, drága, maffia, orvosi vizsgálat, Peking, taxisok, vízum
09
December
2011
A mai program a munkavállalói (és a családtagokak szóló) vízumhoz szükséges egészségügyi vizsgálat volt. Tulajdonképpen ez a fő ok, amiért most itt kell lennünk Pekingben.
Az ezt végző klinika régebben a város közepén volt, de most kihelyezték a világ végére. 8:30-tól 11:00-ig fogadják a kedves külföldieket. Konkrétan jó háromnegyed órát metróztunk, mire odajutottunk, 9:30-kor szálltunk le a metróról. A metróból kiszállva a már szokásos pekingi problémába ütköztünk: vagy nem volt taxi, vagy aki jött, az meg nem akart elvinni.
Végül némi cselhez folyamodva szerencsésen sikerült bepattanni egy taxiba amiből épp kiszálltak. Elmegyaráztam neki címmel, kereszteződéssel, épülettel hova mennénk – nem tudta hol van. Aztán pár másodperc múlva kattant neki a lámpa – „Ja, az a külföldiek vizsgálóhelye!” Mondom igen, igen, erre azt mondja: „20 yuan!”
Csomagok és súlyhatárok
08
December
2011
Szép kis kalamajka esett meg velünk a minap. Ugyebár egy cégnél vettük meg a repjegyeket (Hainan Airlines), olcsók is voltak meg a korábbi tapasztalataink is jók, de az átszállás haza- és visszafele is csúsztatva van, azaz pár napot Pekingben töltünk, mielőtt továbbmennénk.
Reggel 8:30-re volt tervezve a felszállás, gondoltam mégiscsak komolyabb út, sok a csomag, Barni nyűgös lehet, induljunk kicsit korábban, mint amúgy szoktunk, legyünk ott a reptéren két órával indulás előtt. Még rendeltem is taxit, hogy kellően nagy csomagtartó álljon rendelkezésünkre – 6:00-kor lent várt a kapuban. A csomagok simán befértek, forgalom nem volt semmi, így 6:30-ra ki is értünk a reptérre.
Indul a mandula
08
December
2011
A várakozássokkal ellentétben befértünk három (és fél) bőröndbe – ez azért fontos mert így beférünk egy taxiba együtt talán még Pekingben is. Ez összesen 75kg, és igen, egy bőröndben csak ajándékok vannak. 😉
Holnap hajnalban irány a reptér és Peking. Hétvégén némi turistáskodás, hétfőn az éj közepén pedig haza. A lakás rendberakva, az Ayi felkészítve. Furcsa itthagyni a lakást, furcsa lesz otthon – de biztos vagyok benne, hogy jó lesz.
Kedves Shanghai és kedves lakosok, köszönjük az elmúlt 9 hónapot. Két hónap múlva újratalálkozunk!
Természetesen a blog otthonról sem szünetel, tervben van rengeteg írni- és pótolnivaló, de egy kis türelmet kérnénk, karácsonyig nagyon sűrű a program és persze a munka sem áll le attól, hogy máshol vagyunk. És remélem mindenkivel tudunk találkozni otthon, aki szeretne látni minket 🙂
Vigyázzatok, jövünk! 😀
A felhő lecsap…
zaqrack Posted in Hétköznapok，
06
December
2011
Szívemcsücske Peking (nem az) jelenleg így néz ki:
Este hét után az összes belföldi repülőjáratot törölték. Mi csütörtök reggel megyünk, reméljük addigra kitisztul kicsit és legalább a gépet elengedik. Maszkot viszünk.
Hongqiao integrált közlekedési csomópont
zaqrack Posted in Hétköznapok, Shanghairól，Tags: integrált csomópont, közlekedés, nagy, reptér, vasútállomás
04
December
2011
A pekingi vonatút során sikerült behatóbb tapasztalatokat szereznem a csomóponról, és úgy gondolom, megér egy külön bejegyzést.
Shanghainak két reptere van. Pudong és Hongqiao. Aki járt nálunk látogatóban, az járt Pudongon – tudja mekkora méretekkel büszkélkedhet. A másik reptért Hongqiao-nak hívják, és a város másik végén helyezkedik el. Nemzetközi repülőtér ez is, mint a pudongi, de javarészt belföldi járatokat fogad, a nemzetközi gépek inkább Pudongra érkeznek.
Először 2008-ban szálltam le Hongqiao-n, egy közepes méretű, nem túl jól szervezett reptér benyomását keltette, ahonnan ráadásul a közlekedés nehézkes, hiszen csak taxival lehetett bejutni a városba, amikhez mindig nagy sor állt.
Amikor kiköltöztünk márciusban, akkor itt szálltunk le, akkor tudatosult, hogy ez a Hongqiao már nem a régi Hongqiao, ugyais épült egy komplett második terminál, ami nemes egyszerűséggel négyszer akkora, mint a régi. Tiszta, logikusan szervezett, sokkal inkább mint a pudongi és közelebb is van a belvároshoz. Azonban nem csak a reptérről van szó, az egész kép csak most állt össze a pekingi út során. Talán a legjobb, ha egy ábrával szemléltetem a dolgot: