Sárkányokról

zaqrack Posted in Hétköznapok,Tags: , , , ,
3

Írhatnék most a sárkánygyümölcsről, vagy a hétfői ünnepről, a sárkányhajó-fesztiválról, de mégsem ezekről lesz szó.

Történt ugyanis, hogy vasárnap elég nyűgösek voltunk mindketten Andival és sokat morogtunk egymásra. Az IKEA-ba készültünk délután Barninak játékokat venni, de lekéstük a lakóparki buszt, ezért az ilyenkor bevált úton indultunk el – felpattanunk egy buszra a sarkon és a Science & Technology múzeumnál szállunk át a kettes metróra – ez rövidebb és gyorsabb, mind lesétálni a hozzánk közelebb eső metrómegállóhoz.

Nem túl jó hangulatban leszálltunk a buszról – és át kell sétálni egy gyalogos sétányon a metróhoz, elindultunk arra…

More »

Kertek

Panda Posted in Felfedezés,Tags: , , , ,
4

Most, hogy Peti 5 napot itthon volt és ebbe hétköznapok is beleestek, kicsit volt alkalmunk turistáskodni végre. Pénteken elmentünk a Yu Gardenbe (ez hétvégente élvezhetetlenül zsúfolt), szombaton pedig a Guyi Gardenbe Shanghai Nanxiang nevű külvárosában . Mindkét helyen belépőt kell fizetni (Yu Garden: 40Y, Guyi: 12Y), de abszolút megéri. Az ilyen kertekben napokat el tudnék tölteni, nagyon szépek. A Yu Garden kisebb, a város szívében van és sokkal turistásabb hely, ellenben a Guyi Gardenben nem találkoztunk külföldivel és egy egész délelőttöt elmászkáltunk úgy, hogy nem is fedeztünk fel mindent.

Sajnos szombaton elég esős idő volt, de azért nem szakadt, és a sétálgatás második felében kisütött a nap, így Barnabás is rohangálhatott kedvére, csakúgy, mint előző nap. Nagyon élvezte. A képek többet mondanak bármennyi szónál, a kertek gyönyörűek, minden látogatót tuti elviszünk valamelyikbe, de addig még próbálunk majd újabbakat felfedezni.

Nekem a Guyi Garden lett a kedvencem, bár lehet hogy csak a vizililiomok miatt… 🙂 Az elején persze nem voltam túl vidám az eső miatt, de hamar elmúlt a rosszkedvem. A környék a xiaolongbao-ról híres, ugyanis itt találták fel ezt a fajta kis töltött gombóckát, amit Peti annyira szeret. Második kóstolásra már nekem is ízlett, egy óriási közétteremben ettünk, másokkal közös asztalnál. Fura, mikor az ember arcába bámulnak, mivel ide alig téved turista. Nem tudom megszokni. Furcsa, hogy én vagyok a külföldi, és mindenkinek szokatlanok az arcvonásaim, de mindezek ellenére, nagyon jól éreztük magunkat. A képek magukért beszélnek (klikk rá a galériákhoz…):

Yu GardenYu Garden

Guyi GardenGuyi Garden

Tájékozódás Shanghaiban – 2. rész: a felszínen

zaqrack Posted in Shanghairól,Tags: , , , ,
1

Ígéretemnek megfelelően íme a második része a tájékozódást segítő sorozatnak. Három fő témát fogok körüljárni:

  1. Tájékozódás gyalog – utcanévtáblák
  2. Felszíni tömegközlekedés  – busz- és metrómegállók
  3. Tájékozódás autóval – forgalmi irányjelzők

A tovább gomb után lássuk. A képminőségért bocs, elég hülye párás idő volt, amikor elvittem magammal a gépet.

More »

Durián – “a gyümölcsök királya”

Panda Posted in Nyeled vagy mered?,Tags: , ,
4

Ha tényleg ez a király, akkor Zámbó Jimmy-t is szeretném.

Amióta csak itt vagyunk, meg akarom kóstólni a duriánt, és ammenyire nagyon vártam, pont akkora volt a csalódás. Eddig elég drága volt, de mostanában elindult lefelé az ára. A múltkor sokat hezitáltunk a Metro-ban egy kisebb (kb 2 kilós) példányon, de végül két okból nem vettük meg: egyrészt még így is drága volt, kb. 500Ft/kg, másrészt nagyon barátságtalan kívülről, csupa kemény szúrós tüske az egész felülete, így Peti nem tudta kivenni a dobozból komolyabb fájdalom nélkül (most olvastunk utána, hogy már többen haltak bele abba, hogy rájuk esett egy durián a fáról – tényleg elég erősek a tüskéi, és ha egy 3-5 kilós darab ráesik valakire 10-20 méter magasról – nos, mindenki gondoljon bele maga…)

Ma Peti meglepiből vett nekem egy kb. húsz dekás előre pucolt darabot (elkerülve az esetleges  baleseteket), és azt hozta haza.

More »

Kimcsi

zaqrack Posted in Nyeled vagy mered?,Tags: , , , , ,
2

Korea nemzeti ételével már otthon is szoros kapcsolatot ápoltam, mindig örömmel falatoztam a közeli koreai-kínai étteremben, és egyszer otthon is megpróbálkoztam a kimcsikészítéssel – gyakorlatilag káposztát kell zárni fűszerekkel egy üvegbe és várni, hogy -ne szépítsük- megrohadjon.

Utóbbi tevékenységről le lettem tiltva, a napokon át a lakásban szállongó penetráns rohadt káposztaszag miatt – pedig amúgy nem volt rossz az eredmény.

Koreában ahány háztartás, annyiféle kimcsirecept. Szerencsére itt Kínában is elterjedt, a környékünkön főleg, mert sok japán és koreai család lakik errefelé. Szóval még talán az egyik első boltbalátogatásunk során vettem egy csomaggal a többféle közül, ami a polcon volt – ezt pont Mat Kimchi-nek hívták, igazi koreai gyártótól származott.

Beraktam szépen a hűtő ajtajába a kis csomagot, aztán el is feldkezdtem róla pár hétig, mint annyi minden másról, ami a hűtő ajtajába kerül…

More »

Fodrásznál

Panda Posted in Hétköznapok,Tags: , ,
5

Törik a hajam! Jó, lássuk csak, levágom a törött végeket egyesével, szép sorban. De minden nap találok újat amit le kell vágni. Igazából nem nagyon látom át, de mégis hetekig próbálkozom a törött hajvégek végleges eltüntetésével, gondolom majd ha hazamegyünk, úgyis megigazítja a fodrászom.

Aztán a terv nem válik be, mert mindig akad egy szemem elé tévedő, kóválygó hajszál, szétálló, seprű végekkel. így születik meg a terv: el kell menni fodrászhoz. Itt és most, nincs mese. De hova? More »

Itt a nyár – kellett ez nekünk?

zaqrack Posted in Hétköznapok,Tags: , ,
2

Mivel már 5 napja nincs rá időm, hogy befejezzem a tájékozódásos bejegyzés második részét, ezért most egy rövid szösszenet következik.

Ma végre lezajlik a szállítás az ügyfélnek, és várhatóan ugyan ma is itt leszek az irodában este 10-ig, éjfélig, de aztán végre vége, és mivel megadták a vízumhosszabbítást is, jön egy kis pihi. Holnap otthonról / a városból dolgozom csökkentett üzemmódban (még este valószínüleg lesz egy interjúztatás/vacsora), aztán péntektől kikapcs, és legközelebb csak szerdán fogok dolgozni.

Sétálunk, pihenünk, felfedezünk, Barnizunk. A probléma csak annyi, hogy ma reggel – ahogy beköszöntött a június – , lecsapott a nyár. Az eddigi kellemes szeles időt reggelre leváltotta egy végtelen fehér párafelhő, és ugyan csak 26-28 fok volt reggel, a 78-80%-os páratartalom sokat segít a hőérzet elgáncsolásában. Kicsit olyan, mintha folyton víz alatt lennél, nehéz levegőt venni, és a pára miatt koszosnak hat a város is (pedig nem feltétlenül az…), nem olyan kellemes érzés.  És ugye erre még rá kell majd dobni még 5-8 fokot egy hónap múlva… nem baj, addigra talán megszokjuk 🙂

No megyek is vissza dolgozni, és számolok vissza a hétvégéhez… 🙂 Ja, és persze: boldog szülinapot, Robi!