24 óra a pokolban, Pekingben

zaqrack Posted in Kínáról,Tags: , , ,
7

Na jó, azért annyira nem volt rossz, de küzdelem is volt rendesen. Az eleje csak bemelegítés, az utolsó 4-5 óra volt a „csúcspont”. Nézzük azért az elejéről a teljesség kedvéért, hosszú lesz, mert sok minden történt.

13:48 vonatom percre pontosan befut Beijing South állomásra. Ennél gyorsabb vonat nincs, csak egyszer áll meg útközben (Nanjing), így a teljes távot 4 óra 48 perc alatt teszi meg. Hármokor van az első találkozóm, igyekezzünk, taxiba hoppanok

14:42 megérkezek Chaoyang kerület járulékfizetési központjára. Felhívom a HR-es emberünket, aki már úton van. Az idő kellemes, délelőtt eshetett az eső mert minden vizes. A kapuban állva várok, közben elkészül a képanyag a tegnapi triciklis bejegyzéshez.

15:05 Megérkezett emberem, bemegyünk a hivatalba, ahol az asztalra borulva alszik a kb. 40 ügyintéző fele.

15:15 Bankkártyámon 13600Y-nel szegényebben kilépek az épületből. A cég járulékhátraléka rendezve. A büntetőkamat nem rettenetes,  0.05%/nap – de csak személyesen, bankkártyával lehet befizetni a hátralékot, Pekingben. Mafan, mafan. No de menjünk tovább, ideje találkozni Giftyvel. A harmadik taxis el is visz.

15:45 befutok Gifty irodájába (ahol történtesen a mi irodánk is van, bár még sose használtam). Kicsit késik, addig a pénzügyeket könyvelem. Nem gond, én jöttem korán. Mellettem két amerikai-kínai angolul beszélget egymással. Ez mindig olyan furcsa, pláne itt Pekingben – de hát nekik ez az anyanyelvük.

More »

Bemutató: kínai tricikli

zaqrack Posted in Kínáról, Közlekedés,Tags: , , , ,
6

Kína a biciklik országa – szólt valamikor a mondás. Nos, Kínában sok minden változik – ez is. Gépesítik a gyártást és motorizálják a közlekedést – félelmetes sebességgel. Aki csak teheti biciklijéről autóba ül, aki nem teheti, azért az is legalább egy elektromos robogót összespórol magának (50-100000Ft körüli áron nem a megengedhetetlen luxus kategóriája még a szegényebbeknek sem). Lassan tényleg csak az marad biciklin, akinek nagyon nem telik másra.

De mi van azzal, akinek a bicikli munkaeszköz? Biztos mindenki látott már képet a jellegzetes ázsiai triciklikről, amin változatos, néha egészen elképesztő dolgokat hurcolnak ide-oda. Nos, természetesen ide is betört a fejlődés szele – kitűnő elektromos triciklik kaphatók már 50000Ft körül, általában platóval, de ha úgy kívánod, akár dobozos felépítménnyel is. Még erre sem telik, mégis úgy érzed, elég volt 2-3 évtizeden át taposni a pedált nap mint nap?

Van megoldás! Ugyanis a régi triciklik (amik a közhihedelem szerint sokkal tartósabbak, mint azújabb darabok – és ebben van is valami igazság, elnézve az új gyártmányokat) némi házilagos vagy kisipari tuningolással átalakíthatók elektromos kivitelűvé. Amíg ma a HR-es ügyintézőre vártam a kerületi adó- és járulékhivatal előtt Pekingben, volt alkalmam körbefényképezni egy gyönyörű példányt. Úgyis divat kezd lenni európában az elektromos rásegítéses kerékpározás, így biztos sokakat érdekel a téma. Részletes, enhyén technikai jellegű beszámoló következik.

Íme mai tesztünk alanya. Csak a gép, egyelőre rakomány nélkül

More »

Pekingi otthonunk

zaqrack Posted in Munka, Utazás,Tags: , , , ,
3

Képek és gyerekek nélküli, hosszú, személyes nézőponttal teli blogbejegyzés következik. Én szóltam előre.

Aki utazott már velem valahova, tudja, hogy településenként jó 2-3 órát el szoktam tölteni a szálláshelyünk kiválasztásával. Véleményeket olvasok, térképeket nézek, árakat hasonlítok össze. Meg is van az eredménye: nagyon ritkán sikerül mellényúlni, általában elégedettek vagy még annál is boldogabbak vagyunk a szálláshelyeinkkel.

Ha Pekingbe megyek, akkor viszont eszembe se jut keresgélni. A Landmark Towers-ben foglalok szobát. Pedig ez a szálloda semmi kiemelkedő extrát vagy különleges szolgáltatást nem tud felmutatni. Nézzük át kicsit a hátterét, miért mégis mindig ez a hely lesz befutó.

More »

Utcai ételek: pirított krumpli

zaqrack Posted in Nyeled vagy mered?,Tags: , , , ,
3

Idén méltatlanul hanyagoljuk az utcai kajákat, pedig ez a kínai konyha egyik legérdekesebb -és legelérhetőbb- ága. Az oka egyszerű: A környéken már mindent végigpróbáltunk ami szimpatikus, így inkább a bevált helyekre járunk vissza – a belvárosban, ahol minden sarkon 4-5 féle utcai kaját kapni pedig ritkán járunk.

Pedig még bőven volna mit felfedezni, ezért úgy döntöttem, mostantól ahánszor metróval megyek dolgozni az ügyfélhez (ez nem olyan gyakori, kb. havi 1-2x fordul elő), akkor kipróbálok egy-egy új utcai kaját. Külváros -és irodanegyed- révén ugyanis a metrómegálló mellett hosszú sorban állnak a kis mobilkocsis árusok, jó 10-15 féle különböző finomságot árulva, mindenki a saját kis portékáját.

Ma neki is álltam, mikor korgó gyomorral hazaindultam a munka végeztével. Egyből megakadt a szemem a krumpliáruson. Miért? – kérdezhetné a kedves olvasó, hiszen a krumpli nem éppen különlegesség. Persze, nem az – otthon. Itt nagyon ritka, hogy magában ennék, pláne hogy sütve. Ráadásul a boltokban, piacokon legkisebb kapható krumpli akkora, mint az öklöm – ez az árus azonban apró kis újkrumplikat árult (csak tudnám, honnan szerzi…) És nem is akárhogy!

Egy nagy vasserpenyőben, egészen minimális olajon (ez itt mifelénk nagy szó) pirultak szépen a krumplik. A kisebbek egyben, a nagyobbak félbevágva – így egy darab pont egy falatnyi – kb. 2x3cm. Friss, forró, nincs előre elkészített, a párában összeszottyadt adag.

Vásárláskor egy kis dobozba halmozza a krumplit (ami amúgy kínaiul 土豆, pinyinnel írva tudou, ejtsd: túdó, ami szó szerint annyit tesz, hogy “földbab”. Maga a név is sokat elmond arról, mennyire alárendelt szerepben van a krumpli a kínai konyhában), és szór rá fűszereket – paprika, bors, só (SÓ!!!), meg gondolom egy kis ízfokozó szokás szerint (mert megint elfelejtettem szólni, hogy nem kérek). Csípős szószt csak ha külön kéred, de a paprika alapból csíp egy kicsit. Tesznek még rá aprított zöldhegymát, zöldkoriandert és vékony csíkokra vágott uborkát – utóbbi talán a leginkább meglepő hozzávaló, de nagyon illik hozzá!

A közepes árkategóriájú utcai érelek közé sorolnám,5Y egy adag (180Ft), kellemesen elűzi az éhséget és nagyon finom. Szinte otthon érzem magam amikor eszem, hiszen otthon minden tavasszal rakásra pirítottuk az újkrumplit otthon köretnek. Persze azért a koriander ad neki egy jellegzetes “kínais” ízvilágot, de ez abszolút jót tesz neki. Magában is abszolút megállja a helyét. Kapsz hozzá egy kis hegyes hurkapálcát, azzal lehet egyesével nyammogni.

Mire leszálltam a metróról, el is fogyott, pedig úgy terveztem viszek belőle Andinak is egy kicsit. Majd legközelebb. 🙂

pirított krumpli kínai módra

Duanwu ünnep – sárkányhajó-fesztivál

zaqrack Posted in Kínáról,Tags: , , , , ,
6

Amíg otthon már mindenki készülődik a nyárra és a munkahelyeken sokszor már csak félgőzzel megy az élet, addig itt sok változás nem történik. A nyári vakációzásnak nincs nagy keletje itt keleten (haha) – mindenki a két fő ünnep alatt, újévkor és az októberi nemzeti napok alatt  (mindkettő egy hétig tart) utazik – vagy haza, vagy nyaralni. Így a nyár nagyrészt munkával telik – és június sem kivétel.

Két dolog miatt azonban mégis említésreméltó az évnek ez a szaka.

  1. Ilyenkor van a Duanwu (sárkányhajó) fesztivál
  2. Beköszönt javában zajlik az esős évszak

Lássuk kicsit bővebben.

More »

Hírek a munka világából

zaqrack Posted in Hétköznapok, Munka,Tags: , ,
7

Barnit ugye nem vették fel az oviba, és azóta bármilyen óvodákat hívok telefonon, zárt kapukat döngetek (arról nem is beszélve, ha személyesen megyek oda, mert itt oviidőben szigorúan zárva vannak az óvodák.

Ma azonban rájöttem a megoldásra. Felveszem Barnit alkalmazottnak!

Néha ugyanis úgy érzem magam, mint egy óvóbácsi az óvodában.

Ugyanakkor ma siker is volt: a pekingi utamat intéztem épp és egy ottani HR-es ügyintézővel diskuráltam hosszasan, telefonon, kínaiul. Azt ne firtassuk, hogy ennek az oka az volt, hogy a harmadik (szintén kínai) emailemre se válaszolt 🙂

Ellenben simán átbeszéltünk olyan témákat, mint adófizetés, késedelmi pótlék, időpontegyeztetés, részletek átküldése e-mailben és hasonlók. Mindent értettem és mindent el tudtam mondani. (Érdekes amúgy, azt vettem észre, ha olyannal beszélgetek, aki szépen beszél kínaiul nekem is sokkal folyékonyabban és szebben hangúlyozva megy a beszéd, és ami még fontosabb, olyan szavak és kifejezések kerülnek elő az agyam méléyről, amiket amúgy nem nagyon használnék.

Hiába, mégiscsak a pekingi putonghua a kínai nyelv netovábbja. Hegy is van, látnivaló is van, szépen is beszélnek. Csak ne lenne olyan élhetetlen és koszos város.

 

3 lé, és valami más

Panda Posted in Nyeled vagy mered?,Tags: , , ,
3

Peti gondolt rám, és hozott nekem pár meglepi italt -ezúttal a koreai boltból, hátha jobb lesz a tetszési arány, mint legutóbb.

Mivel Barnus is nagyon érdeklődött, ő is tesztelt velem.

Az első a zöld szilvalé volt. Színe az almalére emlékeztet, és emiatt Barni is bátran belekortyolt. Nem volt csalódás, majdnem mindet ő itta meg. Az íze a szilva és az alma keveréke, kicsit szokatlan, ellenben finom.

zöldszilva

More »

Protected: Családi videó június első fele

zaqrack Posted in Család,Tags:
Enter your password to view comments.

This content is password protected. To view it please enter your password below:

Koreai bolt

zaqrack Posted in Hétköznapok,Tags: , , , ,
5

A környékünkön rengeteg kisebb-nagyobb bevásárlóközpont van. Mivel a távolságok enyhén szólva nem emberléptékűek, gondolván az autóval nem rendelkező látogatókra, a legtöbb ilyen hely ingyenes buszjáratokat üzemeltet amik rendszeres időközönként összegyűjtik a kedves vásárlókat.

Itt a házunk előtt vagy közeli közelében megáll többek között a Carrefour-busz, Lotus-busz, TESCO-busz, Walmart-busz, Sam`s Club busz, IKEA busz, Century Mart busz, és a 4001 Mart busz. A METRO-ba nem jár busz, de ott meg letesz minket a lakóparki járat.

Mindeneseter igyekszünk lehetőleg kerülni az ilyeneket és inkább a közelben vásárolni – havi 1-2 nagybevásárlással. Otthon a nagybevásárlás intézményét nem űztük, itt azonban muszáj, mert több olyan dolog van, amit a kis boltokban nem kapni, vagy csak nagyon dtága felárral. Sajt, vaj, hogy csak két egyszerűbbet említsek.

Ma reggel szakadt az eső, így az ebéd alapanyagainak begyűjtésére Barnival kivételesen buszos körútra mentünk. Halat akartunk ebédre, így a cél a koreai bolt, a 4001 Mart volt.
More »

4

Panda Posted in Hétköznapok,Tags: , ,
2

Barni megtanult számolni. Eddig is ismerte a számokat, de a számolás az más.

Ha jókedvében van, elszámol húszig: Egy, kettő, három… tizennyolc, tizenkilenc, tizentíz, húsz.

Kínaiul tizenkettőig. És kedvenc barátjának, Brunonak köszönhetően portugálul 3ig. 🙂 De leginkább kínaiul számol, és rendszeresen kihagyja a négyet.

Az Ayi kezdte el tanítgatni, még a liftben, ahol nincs negyedik emelet (ugye ott nem szerencsés lakni), ezért kimaradt.

A kínaiak nagyon babonások, általában nincs 4., 14. emelet, és a telefonszámoknál is próbálják kerülni a 4-est, mert ha más hangsúllyal ejtjük, jelenthet halált is, így aztán ez tiltólistás.

Valamiért mindig négy padlizsánt, négy jin almát, stb. akarok venni a piacon. Mindig Andi szól rám, hogy kérjek inkább hármat, vagy ötöt…

Ettől függetlenül gondolom ők is megtanulják, de valahogy Barninak kimaradt. Illetve tudja hogy a si az a 4-et jelenti, és ki is mondja, ha látja a számot, de mikor sorolja a számokat egymás után, olyankor kimarad. 12 fölé se megyünk – mert a házban sincs több emelet (illetve van 15, de nincs 13, nicns 14, így jobb is, hogy megáll tizenkettőnél.

Pedig az Ayi is próbálja javítani, meg én is, de hiába, Barni már csak ilyen “kínai” gyerek marad. 🙂